Hírek

Három szín, kilenc ruha, hét lány

2018. február 1.   Hajnal Csilla  

A naptárban nekünk messzinek tűnik még március 15. napja, de vannak jó néhányan, akik már javában készülnek a nemzeti ünnepre, az 1848-as forradalom 170. évfordulójára. A műsor, amelyet Matuz János, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsa rendez, most is a fiatalokra, a diákokra épül – és különleges élményt ígér.  Az idén a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium tanulói közül többen is részesei lesznek a programnak. A pénteken a textil szakosoknál jártunk.

Három szín határozta meg a Tóparti hét diákjának életét az elmúlt hónapokban: a piros, a fehér és a zöld. Az ötödik évfolyamos textil szakos lányok a március 15-re készülő műsor egyik eleméhez, a forradalmi divatbemutatóhoz álmodtak, terveztek ruhákat. Az egész félévüket kitöltötte a készülődés, a koncepció kidolgozása, hogy a kollekció egységes képet mutasson a bemutatón. A történelmi korszak divatja inspirálta a lányokat, a forradalmi „szlogenek” is megjelennek majd a ruhákon, amelyek azonban nagyon is fiatalosak, maiak, stílusosan akár forradalminak is mondhatjuk őket.

A hét lány – Fazekas Barbara, Nagy Regina, Najjar Leila, Svedics Daniella, Kelemen Lívia, Thardi-Veress Zsófia Csenge és Göbölös Katalin – Szabó Fruzsina tanárnő irányítása, támogatása mellett kezdett dolgozni a terveken. A feladat kilenc ruha – három piros, három fehér és három zöld – elkészítése volt. Az ifjú tervezők szabadon engedhették a fantáziájukat, de abban megállapodtak, hogy a pirosak a nőies vonalat képviselik, a fehérek vagány, kicsit vadabb stílusúak lesznek, a zöldek pedig – a huszárhagyományokat idézve – némileg katonás jelleget mutatnak majd. Regina épp egy zöldön dolgozik, a felső részén cérnával kivarrott levélmotívumok látszanak, de amitől igazán különleges és egyedi lesz a ruha, az a szitázással készülő, a Budapesten található emlékhelyeket a Google térképről ismert kis jelekkel megmutató minta. Leila azt magyarázza, hogy az ő – amúgy szintén nagyon nőies –modelljének hátuljára kerül a huszárok mentéjén megjelenő sújtást idéző díszítés. Regina egy hófehér felsőt varr, a hozzávaló szoknya már a próbababán várja. A felsőhöz készült terveken magyarázza, hogy a ruha ujját biztosító tűk fogják össze, és az alján is ezek lógnak majd, érdekes ellentétet teremtve a fehér, puha anyaggal. Egy másik modellt is mutat, azt pirosban képzelte el: a bő szárú, oldalt nyitott, sodrott zsinórokkal összefogni tervezett nadrághoz vagány blúz készül, gyönyörű anyagokból persze. Már a rajzon is kész csoda!

A lányok azt mondják, nagyon élvezték, élvezik a munkát. Jó volt közösen gondolkodni, aztán tervezni, kipróbálni, hogy működik a terv a valóságban. Mert azért volt, amit újra kellett gondolni – vallják be. A legjobb az volt, amikor elmentek együtt megvenni a szebbnél szebb anyagokat: mint a gyerekek karácsonykor, úgy érezték magukat, mondja Leila. Mostanra érkeztek a finisbe, csak pár hetük van, hogy a szabásmintákból ruha legyen. Hogy elkészülnek-e időben? Nem kérdés – mondják igazi profik módjára: ha kell, a műhelyben alszanak, de a bemutató meglesz.

Hajnal Csilla
Fotó: Igari Balázs