„Színek és színek megint” – Aba-Novák-kiállítás Fehérváron

Újabb nagyszabású kiállítást rendezett a Szent István Király Múzeum: „Színek és színek megint” címmel Aba-Novák Vilmos alkotásaiból nyílik tárlat június 24-én, szombaton a Múzeumok Éjszakáján Székesfehérváron, a Csók István Képtárban. Az október 29-ig látogatható, főként magángyűjteményekből válogatott harminc alkotást felvonultató kiállításban számos programot is szerveznek.

Aba-Novák Vilmos (1894–1941) a modern magyar festészet, különösen a monumentális piktúra egyik eredeti tehetsége, a két világháború közti időszak ünnepelt festője volt. Festészetének jellemző vonása az epikus jelleg, a frappáns témaválasztás, a kivételes karakterformáló képesség és a virtuóz festőiség. Rövid élete alatt jelentős nemzetközi sikereket könyvelhetett el. 1928-tól kezdve rendszeresen kiállított a Velencei Biennálén, ahol 1940-ben nagydíjat is kapott, 1929–30-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt, 1931-ben Milánóban és a pittsburghi Carnegie Institute-ban szerepelt kiállításon. 1932-ben a padovai Egyházművészeti Kiállításon aranyérmet nyert, 1934-ben a londoni Knoedler Galéria mutatta be műveit. 1935-ben a New York-i Silberman Galériában mutatkozott be, majd a pittsburghi Carnegie Institute-ban állított ki. Az 1937-es párizsi világkiállításon Grand Prix-t nyert, és a chicagói Modern Múzeum F. Blair Prize kitüntetését is megkapta.

A népszerű művész a harmincas évek második felétől rendszeresen kapott egyházi és állami megbízásokat, többek között Székesfehérvártól is: a Városháza emeleti részét, illetve a Romkertben a Szent István-mauzóleumot díszítik hatalmas szekkói. A szombaton nyíló, harminc alkotást felvonultató kiállításnak az a Csók István Képtár ad otthont, amelynek emeleti kiállítótermét az épület tervezésekor Aba-Novák Vilmos Magyar–francia történelmi kapcsolatok (1937) című, a párizsi világkiállításon Grand Prix-vel jutalmazott pannója méretéhez igazították. A kiállítótérben az elmúlt hetekben zajlott építési munkák során a pannó körüli falakat sötétszürkére festették, ami még jobban kiemeli a hatalmas mű ezüst hátterét.​

A magán- és közgyűjteményekből válogatott alkotások a kiállítóhely mindkét szintjét megtöltik: a földszinten életképeket – családjáról, népéletből merített jelenetekről, cirkuszról – és tájképeket láthat a közönség, az emeleten az olaszországi tartózkodása idején festett művei és korai tájképei csodálhatóak meg.

A kiállításban számos programot szerveznek, az elsőt mindjárt a Múzeumok Éjszakáján. Aba-Novák életművében kitüntetett szerepet játszanak a cirkusz világát bemutató festmények. Ezen az estén 18 órától a Simorág TánCirkusz produkciója eleveníti fel a cirkusz varázslatos hangulatát, 21 órától pedig Kováts Kristóf, Aba-Novák Vilmos unokája tart rendhagyó tárlatvezetést. A későbbiekben szakmai napoknak, múzeumpedagógiai foglalkozásoknak, filmvetítéseknek, előadásoknak és tárlatvezetéseknek ad helyet a kiállítás; a pannóhoz kapcsolódva pedig francia témájú kulturális programokat rendeznek.

A kiállításra készült, de a későbbiekben is a Képtárban marad az az érintőképernyős számítógép, amely kifejezetten a pannóról és a fehérvári falképekről ad információt az érdeklődőknek archív fotók és korabeli dokumentumok, relikviák segítségével.

A Képtárban látható tárlathoz kísérőkiállítás is csatlakozik a Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhelyen: a kiállítás két kurátora, Gärtner Petra és Izinger Katalin ezzel is szeretne reflektálni az ottani falképekre, hiszen még a Fehérváron élők sem feltétlenül tudják, hogy ezek is Aba-Novák alkotásai. Itt tablókiállításon, archív és mostani fotók, részletes leírások segítségével mutatják be az alkotó magyarországi falképeit: Szegedről a Hősök kapuját és a Dömötör-tornyot, a jászszentandrási római katolikus templomot, a pannonhalmi Millenniumi emlékkápolnát és Budapestről a Városmajori templom mennyezetfreskóját, illetve természetesen a fehérvári falképeit.

A kiállítás egy Aba-Novák Vilmos emléke előtt tisztelgő közös séta keretében nyílik meg június 24-én, szombaton 16 órakor. A résztvevőket a Nemzeti Emlékhely előtti Aba-Novák-szoborhoz várják, ahol közös koszorút helyeznek el. A mester fehérvári alkotásainak helyszínein végigvezető séta a Nemzeti Emlékhelyen kezdődik, a Városházán folytatódik és a Csók István Képtárban, a kiállítás megnyitójával zárul.

A kiállítás 2017. október 29-ig tekinthető meg, hétfőtől péntekig és vasárnap 10–18 óráig, szombaton 9–18 óráig.

Fotó: Igari Balázs

Share