Március 3-ig látható a székesfehérvári Csók István Képtárban Jankovics Marcell Trianon című kiállítása. A tárlat a Kossuth- és Balázs Béla-díjas grafikusművész, filmrendező 170 alkotását mutatja be, amelyek az 1526-tól napjainkig terjedő időszak történelmi eseményeit, alakjait jelenítik meg a békediktátummal való összefüggéseket kiemelve. A kiállítás kurátora, Tóth Norbert „modern képregényként” aposztrofálta a szimbólumokban gazdag, humorral átszőtt kiállítást.
Jankovics Marcell két éve kapott felkérést, hogy dolgozza fel a trianoni kényszerszerződés témáját. Az apropó egyrészt az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román nagygyűlés volt – a fehérvári kiállítás megnyitójának decemberi időpontja ezzel egybeesett –, ahol kimondták Erdély elszakítását, másrészt a békediktátum aláírásának közelgő százéves évfordulója – tudtuk meg Tóth Norberttől, aki azt is elmondta: a több mint kétszáz rajz mellett negyven oldalnyi szöveg is elkészült, amely könyv formájában 2019-ben jelenik meg.
A grafikusművész szerint Trianonnak számos előzménye volt, és számos következménye van a mai napig is – magyarázta a kurátor, aki kiemelte: a tárlat alapvetően nem a dráma oldaláról közelíti meg Trianont. „A kiállítás sok szempontból járja körbe a kérdést, azt a megoldást keresi, ami által jobban megismerhetjük, elfogadhatjuk egymást, hogy közös jövőt tudjunk építeni itt, a közép-európai térségben. Ezért még azt is megtehetjük, hogy jó ízléssel, humorral rámutatunk a saját hibáinkra. Mert ha a múlt felett van bűnbánat, akkor lehet és van megbocsátás, és ha van megbocsátás, akkor van lehetőség az együttműködésre is” – fogalmazott Tóth Norbert.
A kiállítás a földszinten egy erőteljes szimbólummal indul: a hatalmas Trianon felirat rázuhan a Magyar Királyság címerére, darabokra szaggatja, összetöri az országot. Az emeleti térhez vezető lépcsősor mellett külhoni magyar fiatalok gondolatait olvashatjuk arról, mit jelent nekik ma Trianon. A grafikákat felvonultató térbe egy szimbolikus kettős kapuzaton át lép a látogató, amely egyrészt a kora reneszánsz stílusjegyeit, másrészt a kortárs, organikus építészet jellegzetességeit hordozza, ezzel utalva a történelmi folytonosságra. A terem közepén az elmúlt évezredet, a soknemzetiségű Kárpát-medence történelmi egységeit jelképező, 64 ágú öreg fa áll, amely fölött ott lebeg a térség szakrális összetartozását megjelenítő Szent Korona.
A falakon körben elhelyezett rajzokban megfogalmazott, akár „modern képregényként” is értelmezhető történet Moháccsal kezdődik, és van néhány utalás a rendszerváltás óta eltelt évtizedek eseményeire is, de a kiállítás gerincét az 1920-as évek előtti és utáni, az első világháború és az azt követő időszak eseményeiről, alakjairól készült grafikák adják. A pontos megértést az egységenként elhelyezett érintőképernyős tableteken olvasható szöveg is segíti, de a történelmi elemzés alapvetően mindenkinek saját feladata – hangsúlyozta a december elsejei megnyitón tartott vezetésen Tóth Norbert, aki elmondta: a tárlatvezetések mellett előadásokat, diákoknak szóló múzeumpedagógiai foglalkozásokat is terveznek a kiállítás nyitvatartásának idejére.
Portréfotó: Jánváry Zoltán
Kiállításfotó: Kiss László
