Nyolc csapat versengett a győzelemért hétfőn este a Siklósi Gyula Városismereti Vetélkedő döntőjében, az alkalom tiszteletére kívülről is fénybe öltöztetett Vörösmarty Színházban, ahol ezen az estén a közönség egyáltalán nem ült csendben, hanem drukkolt, buzdított, ahogyan csak bírt. A finálé végén aztán a legnagyobb ováció a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium csapatának szólt: a Hirtelen jó lesz hatosfogata szerezte a legtöbb pontot, ők lettek az elsők, akik a vetélkedő zászlajára köthették a nevüket megörökítő szalagot és persze megkapták a Siklósi Gyula-díjat is. A döntőben amúgy mindenki nyert: nemcsak a versenyzők, akik az őket felkészítő tanárokkal együtt egy külföldi utazáson vehetnek részt, de a nézők is, akik egy érdekes, izgalmas este részesei lehettek, és az élmény mellé ráadásul még új ismereteket is szereztek Fehérvárról.

Piros, kék, zöld, sárga, lila, rózsaszín, szürke és narancs – ezek a színek voltak hétfőn este a legmenőbbek a Vörösmarty Színház nézőterén, no meg persze a színpadon is. A Siklósi Gyula Városismereti Vetélkedő döntőjében versenyző nyolc csapat – A Tenkes kapitányai, a Hős6os, a Hirtelen jó lesz és 6ásvadászok a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumból, az Időutazók a Ciszterci Szent István Gimnáziumból, a Teleki Hős 6os a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskolából, Az idő vándorai a Székesfehérvári SzC Bugát Pál Szakgimnáziumából, a Jáky Építészek a SzSzC Jáky József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájából – és az őket biztató szurkolótábor is ezekben a színekben pompázott ugyanis a szervezők kérésére. A hangulat ezen az estén egyáltalán nem volt a színházban megszokott, már a csapatok bemutatása is hangos ováció mellett zajlott – amire a műsorvezető Jocó bácsi, azaz Balatoni József egyébként kifejezetten meg is kérte a nézőket. A drukkereknek ennél több dolguk is akadt: egyrészt buzdító versikét faragtak és adtak elő a csapatuk érdekében, egy vállalkozó kedvű tagjuknak pedig még a várost is a nyakába kellett venni annak érdekében, hogy a versenyzők meg tudjanak oldani egy feladatot.

De ne szaladjunk ennyire előre, és ne higgyük azt sem, hogy a versenyzők mindeközben békésen üldögéltek a színpadon. A versenyt rendező Fehérvári Programszervező Kft. sok felkészülést, alapos tudást igénylő, komoly kérdésekkel készült, ám ezeket olyan módon tették fel a csapatoknak, hogy közben szórakoztató is legyen a vetélkedő. A zenei feladatban különleges középkori hangszereket hallottunk, aztán színészek segítségével mutattak be jellegzetes fehérvári épületeket, helyeket, emlékeket úgy, hogy az igaz mondatok közé hamisakat rejtettek. Egy váratlan pillanatban középkori harcosok „rontottak” a színpadra, hangos kiáltásokkal és fegyvereikkel igyekeztek frászt hozni a versenyzőkre. Kevés sikerrel, a diákok ugyanis a végül „szoborrá dermedt” harcos csoport tagjain ügyesen felfedezték a korba nem illő tárgyakat, például egy ollót, egy rugós kést, egy ókori pohármásolatot vagy éppen az egyik vad alak fején a piercingeket.

Nem volt egyszerű a régi képek alapján válaszolni a Hol járunk? kérdésre – a mai Ribillió kávéházat például egyik csapat sem ismerte fel. A Ki vagyok én? feladatban pedig időnként kockáztattak is a csapatok, hiszen a legtöbb pontot akkor kaphatták, ha már az első megfogalmazásból rájöttek, kire vonatkozik a kérdés: ebben a fordulóban Géza fejedelem okozott fejtörést, az „apám pogány volt és én is annak születtem” megállapításból az összes csapat István királyra tippelt – így senki nem kapott pontot, a többi kérdésre viszont valóban gyorsan jöttek a helyes válaszok.

Kiválóan sikerültek az élőképek is, ezekre a csapatok előzetesen készültek, így aztán igazán nagyszerű, sok humorral átszőtt szövegek születtek a „szoborcsoportok” mellé: Hirtelen jó lesz például vicces versben mesélt a török fürdőről, a johannitákat bemutató 6ásvadászok pedig fénymásoló szalonba képzelték a kódexmásoló szerzeteseket, a Jáky Építészek a népmesék sorozat ismert dallamával körítve rövid, de frappáns történetet mesélt Mátyás és Beatrix esküvőjéről. Az Időutazók a közönséget is bevonták az előadásba és nevükhöz méltón időutazókat – egy nyugalmazott TEK-est és egy Instagramfüggő rajongót – röpítettek Szent István korába, a közönség és a zsűri nagy derültségére.

A feladatok többségét pontozták, de voltak olyanok, amelyekben a háromtagú zsűri – Szépné Holczer Piroska, a SzFSzC Vörösmarty Mihály Ipari Szakközépiskola igazgatónője, Szabados György, a László Gyula Intézet igazgatója, a Szent István Múzeum történész tanácsadója és Kulcsár Mihály, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont igazgatója – a diákok kreativitását értékelte. Amíg erről tanácskoztak, a színpadon a Székesfehérvári Királyi Napokról jól ismert, méltán népszerű duó, Jobku és Dzsevu, azaz Egger Géza és Lábodi Ádám „világhírű akrobatikus történelemóráján” szórakoztatta a közönséget és persze a versenyben megfáradt versenyzőket.

Az eredményhirdetés előtt Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a diákokat, a felkészítő tanárokat és a szurkolókat. „Siklósi Gyulára emlékeztünk ezzel az új versennyel, amelyen a több mint ezer éves várossal foglalkoztunk. A két dolog összefügg, hiszen Fehérvár díszpolgára, a régészprofesszor, akit sokan Gyula bácsiként emlegetnek ma is, mindig azt kereste, hogy mi volt Székesfehérvár, soha nem azt, hogy mi nem volt. Ez a mostani vetélkedő azt bizonyítja, hogy a fiatalok tudják, mi volt városunk – mindannak, ami volt, a mában is tovább él a hatása” – hangsúlyozta.

Ahogyan azt tegnap este többen is megfogalmazták, a döntőben mindenki nyert – és nem csak azzal, hogy részt vehet egy kétnapos, Pozsonyt és Dévényt érintő utazáson, hanem a hangulattal, az élménytanulással is. A döntőnek azért mégis van egy első helyezettje, ők pedig a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium 12.d osztályának tagjai, a Hirtelen jó lesz csapata: Puskás Bernadett Anita, Takács Enikő, Sommer Noémi, Vörös Ádám, Major Bálint István és Török Péter. Az ő jutalmuk a Siklósi Gyuláról elnevezett díj mellett a Programszervező Kft. jóvoltából egy 60 főre szóló VIP vetítés a Barátság moziban, a székesfehérvári Tourinform Iroda jóvoltából pedig egy panorámabuszos utazás idegenvezetéssel. Győzelmének köszönhetően a tópartis csapat lehetett az első, amely a Siklósi-vetélkedő zászlajára felköthette a csapat nevét megörökítő szalagot.

Fotó: Simon Erika (ÖKK), Igari Balázs, Pintér Ádám és Lőrincz Miklós

 

 

 

 

 

 

fókusz, Siklósi Gyula Városismereti Vetélkedő

---