Augusztus 20-án kora délután nagy küzdelem kezdődött a Nemzeti Emlékhelyen: újra összecsapott a magyar és a mongol sereg, hogy a sakk szabályai szerint vívják életre-halálra a muhi csatát.

Mint a történelemkönyvekből is tudjuk, 1241. április 11–12-én Muhi mellett a mongolok döntő vereséget mértek IV. Béla király seregére. Bár a magyar sereg csatát vesztett, de igen érzékeny veszteséget okozott az ellenségnek is. A mongolok nem érték el kívánt céljukat, mert a csatában nem sikerült elfogniuk Béla magyar királyt és a vereség ellenére sem szűnt meg a magyarok ellenállása. A várakba bezárkózott csapatok az ostromok során sikeresen védtek meg több erősséget, köztük Székesfehérvárt is.

A muhi csata a magyar középkor egyik legteljesebben dokumentált ütközete, melyet a magyar, az európai és a távol-keleti hadászati irodalom is gazdagon feldolgozott. A középkori sakkszínház történész szakértője dr. Veszprémy László, sakk-szakértője Fehérvári István volt. A zenei vezető Cserta Balázs, a harcművészeti instruktor Kellner László, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákja, és a „sakkjátszma” szereplői is a gimnázium diákjai. Az előadás írója és rendezője Matuz János.

Azok, akik lemaradtak a kora délutáni előadásról, vagy újra megnéznék, 20-án 19 órakor és augusztus 21-én, pénteken 15 és 19 órakor is megtekinthetik a száz négyzetméteres sakktáblán zajló élő sakkjátékban a középkori jelmezekbe öltözött tópartis diákok látványos előadását.

Fotó: Simon Erika (ÖKK) és Lőrincz Miklós

fókusz, sakkszínház, Székesfehérvári Királyi Napok