Rendkívül szórakoztató, tartalmas est részesei lehettek azok, akik április 11-én, a magyar költészet napján a Királykúti Esték eseményét választották: a versszerető közönség Gál Csaba Ellenszer című kötetét ismerhette meg a Királykút Emlékházban. A Vörösmarty Társaság, a Fejér Megyei Népzenei Műhely Egyesület és a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ által rendezett est vendége volt a költő mellett felesége, Pék Eszter Anna, a kötet illusztrátora is, a házigazda Bakonyi István irodalomtörténész volt.
Zenei produkcióval indult az este: az Ellenszer című kötet egyik versét Gál Csaba megzenésítésében és előadásában hallhatta a Királykút Emlékházat zsúfolásig megtöltő közönség. A kecskeméti származású, idestova három évtizede Fehérváron élő költő zeneiskolába járt, többféle hangszert is tanult; egy időben zenekara is volt, amelyben a felesége énekelt – tudták meg később a jelenlévők, akik más megzenésített verset is hallhattak a kötetből. CD-melléklet ugyan nem készült a kötethez, de a 21. századi lehetőségekkel élve az olvasók mégis hallhatják a zenés verziókat is: azon versek alatt, amelyeket Gál Csaba megzenésített, találnak egy-egy internetes linket a felvételekről.
Az est költő vendége elmondta, hogy nagy megtiszteltetés számára a magyar költészet napján, József Attila születésnapján bemutatni új kötetét, hiszen József Attila a kedvenc költője: főleg fiatalon olvasta nagyon sokat a verseit, sorkatonaként pedig zubbonyzsebe állandó tartozéka volt egy József Attila-kötet. Bakonyi István szerint József Attila játékossága többször is visszaköszön Gál Csaba verseiben, amelyek könnyen olvasható, ugyanakkor mély tartalmú versek, filozofikus hangulatú és ironizáló költemények. Ezt az állítást illusztrálandó, a kötetből több verset is felolvasott a költő-képzőművész házaspár.
Gál Csaba első verseskötete Előhívás címmel a Vörösmarty Társaság gondozásában jelent meg 2009-ben. Ezt követték Az alászállás évei és a Magasabb szempont című könyvek 2012-ben, amelyek a Napkút Kiadónál jelentek meg, 2016 decemberében pedig a Poszt című, amelyet ismét a Vörösmarty Társaság adott ki. Az Ellenszer című kötet – amelyhez a költő két éve elnyerte a Lánczos-Szekfű ösztöndíjat – az utóbbi négy év verstermését teríti az olvasók elé. Ahogyan eddig, Gál Csaba most is ciklusokba szerkesztve mutatja be műveit, amelyeknek többsége folyóiratokban, illetve antológiákban már megjelent, de eddig még nem publikált új költemények is bekerültek a kötetbe. Közéleti, ironikus és filozofikus művek, szabadversek és kötöttebb formákat alkalmazó alkotások egyaránt szerepelnek a kötetben, amelyet most is felesége, Pék Eszter Anna illusztrált.
Eszter állandó alkotótársa a költőnek, sőt, már édesapja, Gál Farkas köteteinek is ő készített borítót. Mint mondta, könnyű a dolga, mert Csaba képekben fogalmazza meg verseit, csak formába kell önteni őket. Az estre elhozta az új kötet néhány illusztrációját is – színesben, mert a kötetbe végül fekete-fehérben kerültek be az alkotások. Bakonyi István kérdésére elmondta, hogy a tanítás mellett kevés ideje van festeni, de ha teheti, főként absztrakt képeket készít – néha, főként megrendelésre akvarelleket fest, az utóbbi időben pedig olajfestmények is kikerülnek a keze alól. Tagja a több városban is kiállító Bénégy Csoportnak, egyetlen nőként három férfi képzőművész – Csizmadia István, Homolya Gábor és Revák István – mellett.
A kötet záróverse kapcsolatuk kezdetéről szól, Bakonyi István erről is kérdezte a házaspárt. Pék Eszter Anna elmesélte, hogy 1989 nyarán, egy Athén melletti kempingben ismerkedtek meg, és kiderült, hogy mindketten Szegeden tanulnak, csak más egyetemre járnak: ő matematika-rajz szakos tanárnak készült, Csaba pedig jogásznak. Diplomáik megszerzése után költöztek Eszter szülővárosába, Fehérvárra, ahol Eszter középiskolai tanár és képzőművész, Csaba pedig polgári bíró a járásbíróságon.
A program a „Helyi identitás és kohézió erősítése – Helyi közösségfejlesztés Székesfehérváron” című TOP-6.9.2-16-SF1-2018-00001 projekt keretében valósult meg, a Fejér Megyei Népzenei Műhely Egyesület szervezésében.
