Esővel indult a szombat, de aztán az időjárás megkönyörült a Koronázási Ünnepi Játékok szervezőin: a belváros lassanként megtelt, mire a királyok menete elindult, már lépni is alig lehetett a Fő utcán. A hagyományőrzők kitartottak a Zichy ligetben, a Népművészeti Fesztivál a tópartra költözött, aki ott járt, igazi lakodalmas hangulatba került: sok-sok néptáncos csoport mutatta be a Sárköz viseleteit, táncait, szokásait. Ilyen színes és hangos régen volt az SZKKK központja!

A pénteki előrejelzések alapján „biztonsági mentést” végeztek a szervezők: a szombati napot a legtöbb program a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ Fürdő sori épületében kezdte. Ott jósoltak a boszik, a kézműves foglalkozások is ott várták az érdeklődőket, muzsikáltak a régizenészek, akik mellé – ha már a zászlót nem dobálhatták – egy táncra beálltak a Pavane csoport tagjai is.

A hagyományőrzők – harcosokhoz méltón – kitartottak, ők a Zichy ligetben bíztak az idő szárazabbra fordulásában – és a kitartásuk el is nyerte jutalmát. Ahogy megérkeztek az első kíváncsiak, el is kezdődtek a harcművészeti bemutatók: a Királyi Kardforgatók Rendje és a Borostyánkő Hagyományőrző Egyesület is nagy sikert aratott a nézők körében párbajaival, a Borostyánkő harcosai a közönséget is bevonták a játékba – pechjükre, hiszen két bátor kisfiú, Patrik és Marci együttes erővel a „földre döntötte” a pajzsokból állított falat tartó marcona vitézeket. A bemutatók legjobb része mindig az, amikor a nézők is kipróbálhatják a fegyvereket – legalábbis a sok kis harcos arcáról ezt olvastuk le szombaton is.

Ahogyan oszlottak a felhők, úgy telt meg lassan a belváros, a régizenészek ismét „megzenésítették” a tereket, a Sonivius Vappae délután rögtönzött körtáncot is járt a lelkes közönséggel az Országzászló téren. A hallgatóságból voltak, akik kifejezetten egy-egy zenekart kerestek, hogy ha lehet, mindenütt meghallgassák őket. Az íjászok szombaton is főztek, csodás illatok szálltak a Városház téren, ahol az üstben most honfoglalás kori leves rotyogott – aki kóstolta, mind felső fokban beszélt az ízes illatról. Estefelé még desszertet is felszolgáltak: kürtőskalácsot sütöttek ugyanis a jurták előtt.

Az eredetileg a belvárosba tervezett Népművészeti Fesztivál a bizonytalan idő miatt a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ Csónakázó-tó melletti épületébe költözött. Háromszáz táncos érkezett az ünnepre Fehérvárra, hogy az Iker Józsefné néptáncpedagógus, koreográfus által rendezett programban megmutassa a Sárköz hagyományait, szokásait, viseleteit, táncait. A falusi mosoda lavórjaiban ugyan most nem volt víz, de a dalok, az asszonyok pletykái így is nagy tetszést arattak. Ahogyan a falusi ivó is, a kurta kocsma, ahol a kocsmárosné kínálta az itókát, a férfiak, legények iszogattak, daloltak, versenyre keltek verbunkosban. A közönséget is megmozgató része volt a programnak a gyerekbál, ahol az aprócska táncosoktól kezdve a nagyobbakig bemutatták azokat a koreográfiákat, amelyeket ebben a tanévben megtanultak a Tehetség Művészeti Iskola telephelyein Pakstól Cecén át egészen Zuglóig, aztán közös tánctanulásra hívták a nézőket.

Az esemény leglátványosabb része a menyasszony-öltöztetés volt: öt lány, öt tájegység szépséges viseletét öltötte magára – segítséggel persze. A közönség „megleshette”, milyen alsóruhát viseltek az ifjú arák a nagy napon, és megszámolhatta, hány alsószoknya került a gazdagon hímzett, gyönyörű, színes, rakott szoknyák alá, amelyek közül nem egy a déd- és ükmamák ládában őrzött kelengyéjéből került elő és ma is féltett kincsként vigyázzák azokat az utódok.

A néptáncosok aztán délután mégis megérkeztek a belvárosba: a Fehérvári királyok menetében ők is felvonultak, elhozták a lakodalmas hangulatot a Fő utcára, ahol két helyen is muzsikáltak, táncoltak a csoportok az óriásbábokat váró hatalmas tömeg örömére. A királyok szokásosan nagy sikert arattak, rengeteg fotó és videó készült a mostanra 23 tagúra bővült család tagjairól: idén IV. (Kun) László és III. András csatlakozott a többiek mellé – szombaton ők zárták a sort a hosszú menetben.

A napot a Zichy-színpadon az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója tiszteletére készült műsor zárta, amelynek már a próbáját is sokan nézték végig délután. A mintegy 200 fős produkcióban Székesfehérvár kiemelt művészeti együttesei léptek színpadra. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar muzsikusaiból álló 70 fős együttes mellett az esten közreműködtek az Alba Regia Táncegyüttes, a Főnix Rock and Roll SE, a Step and Style Studio és a Székesfehérvári Balett Színház táncosai, a MusiColore Énekegyüttes, a Vox Mirabilis Kamarakórus, Kovács Áron és Ruff Nikolett. A produkciót összeállította Ruff Tamás, Majoros Róbert és a SZKKK szakmai vezetése.

Fotó: Simon Erika (ÖKK), Bácskai Gergely (ÖKK), Kerkay Zita és SZKKK

fókusz, Székesfehérvári Királyi Napok