Székesfehérvár 1739 óta minden év január 20-án emlékezik a város fogadalmára, hálát adva azért, hogy megszabadult a pestisjárványtól. Az idei Szent Sebestyén-napon Spányi Antal a város papságával celebrált püspöki szentmisét a felsővárosi templomban. A rendezvény kezdetén a Felsővárosi Általános Iskola diákjai és pedagógusai élőlánccal ölelték körbe a templomot, a mise után a híveket forró teával és a Szent Sebestyén napján hagyományos fánkkal kínálta a Fehérvári Polgárok Egyesülete és a KALOT a templom előtti téren.
Közel három évszázaddal ezelőtt, az 1739-es pestisjárvány idején Felsőváros lakói böjtöt tartottak és Szent Sebestyén közbejárásával kérlelték Istent, hogy szabadítsa meg őket a fekete haláltól. Imáik meghallgattattak, a város járványtól való megszabadulása után pedig a hívek – fogadalmuk szerint – 1739 és 1749 között megépítették a Szent Sebestyén-kápolnát, amelyet 1800 és 1807 között nagyobb templommá bővítettek. Székesfehérvár azóta is minden év január 20-án püspöki szentmisével és búcsúval emlékezik a fogadalomra.
Szent Sebestyén ünnepén az idei évben is Spányi Antal megyés püspök celebrálta a hagyományos fogadalmi misét, amelyen a hívekkel és a város papságával megemlékezett az elődök Istennek tett ígéretéről. A mise előtt – folytatva a hagyományt – a Felsővárosi Általános Iskola diákjai és tanárai közösen ölelték át a templomot.
A megyés püspök felelevenítette, hogy 1739-ben szörnyű pestis tizedelte a város lakosságát, mely a felsővárosiakat is nagy mértékben sújtotta. Az itt élők keresték a menekülés útját, keresték az emberi és az isteni utat is. Sok intézkedést tettek, hogy legyőzzék a járványt, ám ez nem volt elég, szükségük volt az Istenbe vetett hitükre is. Megtalálták az imádság útját, a fölajánlás útját, amit fogadalom formájában tettek maguknak kötelezővé. Hogy az adott szó fontos volt számukra, mutatja ez a templom.
A mise után a híveket forró teával és a Szent Sebestyén napján hagyományos fánkkal kínálta a Fehérvári Polgárok Egyesülete és a KALOT a templom előtti téren.
Szöveg: Csik Tamás, fotó: Simon Erika (ÖKK)
