Az Emlékhelyek napján újra összecsap a világos és a sötét sereg a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen: május 14-én, szombaton 11 és 15 órakor a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium diákjai száz négyzetméteres sakktáblán mutatják be élő sakkjátszma formájában II. András keresztes hadjáratát.

Jeruzsálem Krisztus feltámadásának színhelye, a legfontosabb keresztény zarándokhely. A XI. században muszlimok jelentek meg a térségben, Jeruzsálem hol keresztény, hol muszlim kézre került. 1187-ben a muszlimok újra elfoglalták Jeruzsálemet. A pápa újabb keresztes háborút hirdetett, immár az ötödiket.

III. Béla király a halálos ágyán koronáját Imrére, a keresztes hadjáratra tett fogadalmának teljesítését pedig Imre öccsére, András hercegre ruházta, a hadjárathoz szükséges pénzzel egyetemben.

A király halála után a két fiú kilenc éven át tartó testvérháborúba bonyolódott, amely felemésztette András keresztes hadjáratra kapott örökségét. Kilencévnyi uralkodás után 1204-ben Imre király meghalt, majd néhány hónappal később erre a sorsra jutott pici fia, a csecsemőkorában megkoronázott III. László is. 1205-ben Fehérváron végül András fejére került a korona, aki egyre halogatta a hadjáratot. Trónra lépése után tíz évvel esküszegés miatt már az egyházi kiátkozás veszélye lebegett a feje fölött. Halogatásának végül nemzetközi jogi következménye lett: III. Ince pápa törvénybe foglaltatta, hogy a keresztes eskü apáról fiúra száll.

Végül 1217-ben, 22 évvel atyjának tett ígérete után II. András elszánta magát, és hadat gyűjtött. Kezdetét vette a magyar középkor legnagyobb szabású külhoni, és az Árpádok Szentföldre irányuló egyetlen hadi vállalkozása.

A székesfehérvári élő sakk harmadik bemutatója idén ezt a hihetetlen vállalkozást kíséri végig – nem egyetlen csatát mutat be, hanem a három csatából álló teljes hadjáratot meséli el sakklépésekbe foglalva. A szentföldi hadjáratban két szárazföldi ütközet mellett lezajlott egy átfogó várostrom is, ezért az érdeklődők a sakktáblán „függőleges csatákat” is láthatnak majd. Az idei előadás az Aranybulla-emlékév előtt tisztelegve kilép az élő sakk adta keretek közül, és szélesebb kontextusba ágyazza a tárgyalt hadi eseményt. Így II. András király kettős szereposztásban látható: a király személyiségjegyeit egy sakkjáték keretein túlmutatóan is kibonthatjuk, ezáltal személyesebbé téve Embert és Művét.

Az élő sakk előadásokon a tavaly először alkalmazott ledfalon idén Majoros Levente és alkotócsapata filmes és animációs technikák alkalmazásával komplex vizuális világot épít fel. Az előadásban vokális zenei megszólalásban is gyönyörködhetünk.

Az előadás szakmai-művészeti gerincét a már összeszokott alkotócsapat biztosítja: a középkori hadtörténész dr. Veszprémy László, a sakkszakértő Fehérvári István, a harcművészeti-koreográfiai instruktor Kellner László, a zenei vezető Cserta Balázs és az író-rendező Matuz János.

És akikért mindez történik – a legfontosabbak: a Vasvári Pál Gimnázium lelkes diákjai. Az ötödik keresztes hadjárat eseményeit 50 perces fergeteges, összművészeti előadásba sűrítve ők mesélik el, játsszák, vívják a Nemzeti Emlékhelyen.