Többéves hagyomány már, hogy a Székesfehérvári Királyi Napok programjában a Népművészeti Fesztivál is helyet kap. Néphagyományok, szokások és viseletek, dalok, táncok és mesék – a fesztiválra érkező együttesek, csoportok interaktív programjai, bemutatói minden korosztályt megszólítanak a belvárosban augusztus 20-án, szombaton.
Augusztus 20., szombat
A várható kedvezőtlen időjárás miatt a Népművészeti Fesztivál közreműködői az előre meghirdetett helyszínek helyett a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ Fürdő sor 3. szám alatti épületébe költöznek.
11.30–12.30 Falusi mosoda – énekelve mosnak a „patakban” az asszonyok (Varkocs-szobor)
12.30 Hejehuja gyermekbál – gyermekjátszó, táncbemutatók, közös tánctanulás (Bartók Béla tér)
13.30 Falusi ivó – férfiak, legények mulatozása, verbunkverseny (Bartók Béla tér)
14.30 Felvonulás a Bartók Béla térről a Fő utcán át az Országalmáig
14.40 Százszoknyás karikázó a Városház téren – az asszonyok tánca után a menet visszaindul a Bartók Béla térre
15.10 Menyasszony-öltöztetés – öt lány, öt tájegység népviselete, menyasszonykikérő, szakácsnők tánca, süteménykínálás (Bartók Béla tér)
Vajon hány alsószoknya fért el a falusi menyasszony gazdagon hímzett, gyönyörű szoknyája alatt? És mit vett fel még a nagy napon az ifjú ara a lagziba? – idén nyáron ez is biztosan kiderül a Népművészeti Fesztiválon. A sok program között az egyik ugyanis a menyasszony-öltöztetés lesz: nem is egy, hanem öt tájegység viseletét ismerhetik meg az érdeklődők a Bartók Béla téren, ahol a jellegzetes ruhákról értő leírásokat is hallhatnak majd.
Amíg a menyasszonyok készülődnek, a falusi ivó hangulatát a férfiak idézik meg ugyanitt. A gyerekjátszó táncházban a legifjabbak mulatozhatnak: mondókák, dalok, körjátékok várják őket, a jó hangulat garantált. Ahogyan az Országalmánál is, ahol a karikázóban száz lány és asszony kapaszkodik össze. A Varkocs-szobornál egy más világ, a „falusi mosoda” elevenedik meg, az arra járók megtapasztalhatják, milyen is lehetett az élet mosógép nélkül.
A Szent István-napi fesztiválra több hagyományőrző tánccsoport, művészeti iskola tagjai-diákjai érkeznek a megyéből és azon kívül is. A Csillagrózsa Hagyományőrző Néptáncegyüttes például a Sárköz „fővárosából”, Decsről. Az 1986-ban alapított együttes – amely fontosnak tartja a fiatalok összefogását, értékrendjének formálását is –, jelenleg 65 tagú, az óvodás gyermekektől a nagymamáig minden korosztály képviseli magát. Műsorukban a hagyományos sárközi táncok és koreográfiák mellett dunántúli táncok is szerepelnek. A Sárköz hagyományait őrzik, ápolják és mutatják be a Bogár István nevét viselő őcsényi egyesület tagjai. Tánccsoportjaikban felnőtt, illetve gyermek- és utánpótlás korosztály táncol. A hagyományápolást a mesterségek megőrzésében is fontosnak tartják, így hímző, szövő, gyöngyfűző mesterek is vannak közöttük.
A Bogyiszlói Hagyományőrző Együttes megalakulása óta szívvel-lélekkel a bogyiszlói hagyományok gyűjtésén, megőrzésén, átörökítésén és Bogyiszló hírnevének öregbítésén fáradozik. A csoport magját az 1976-ban együtt táncolók alkotják, de diákoktól a nyugdíjasokig minden korosztály megtalálható benne. A Szeremlei Néptáncegyüttesben 14–24 éves fiatalok lelkes munkával ismerkednek szülőfalujuk és a Kárpát-medence táncos hagyományaival, a szülőkkel karöltve igyekeznek megőrizni a rájuk maradt régi szép viseletet. Legfontosabb feladatuknak a 2001 óta minden évben megrendezett Pünkösdi ladikázáson való részvételt és színvonalas szereplést tartják.
Tizenkét évvel ezelőtt néhány néptáncot kedvelő ember, egy kiváló táncpedagógus és egy művelődési ház vezető összefogásával alakult meg a sárbogárdi Sárréti Csókavirág Népi Együttes. Az együttes az első évben megtanult koreográfiák óta számos másikkal bővítette repertoárját, rendszeres fellépője a megyei néptáncos eseményeknek, a minősítő versenyeknek, ahol szép sikerrel szerepelnek. A tíz éve alakult Kacifánt Néptánccsoport Sárkeresztúron működik, falujukban több alkalommal is rendeztek már amatőr táncos találkozót, de rendszeres résztvevői a szüreti felvonulásoknak is. A pusztahencsei Vadvirág Népi Együttes tagjai falubeli és környéki lelkes táncosok, akik 10–60 év közöttiek. Feladatuknak tekintik a magyar archaikus paraszti kultúra megőrzését, különös tekintettel a földrajzi közelségben lévő Mezőföld, kalocsai és tolnai Sárköz, valamint a Somogyság táncaira. Már az óvodától folyik az utánpótlás nevelése, majd a képzés a helyi általános iskola órakeretén belül folytatódik. Az együttes az elmúlt évek alatt több száz fellépésen vett részt. A 2001-ben alakult Sárpilisi Gerlicemadár Hagyományőrző Néptánc Egyesület dalaiban, táncaiban megelevenednek a Sárközben és Sárpilisen élt emberek hétköznapi és ünnepi szokásai, viseletei, életszemléletük.
A fesztivál szereplője lesz a Paksi Tehetség Táncműhely, amely ifjúsági és szenior csoportjaival is képviselteti magát Fehérváron. A Tehetség Művészeti Iskola 2018-ban nyitotta meg kapuit, mintegy 800 növendékkel dolgoznak Cecén, Sárbogárdon, Pakson, Mezőszilason, Szalkszentmártonban, Sárkeresztúron és Nagylókon. Az intézmény vezetője által megálmodott iskola célja, hogy a városokban – épp úgy, mint a falvakban – elérhető legyen az archaikus, tiszta forrásból megszületett néptánc, valamint modern tánc, társastánc és balett, magasan képzett, nagy tapasztalattal rendelkező, lelkes pedagógusoktól. A táncműhely tagjait legutóbb tavaly láthatták a fehérváriak, amikor a belvároson végigvonulva mutatták meg táncaikat. A gyerekjátszóban rajtuk kívül a Paksi Palánta, a Keresztúri Aprók és Kamaszok csoportja, a kölesdi néptáncos növendékek és a Cecei Gerlice Néptánc Egyesület táncosai is bemutatkoznak a közönség előtt.
A rendezvényen több zenekar kíséri majd a programot: a Bogyiszlói Népi Zenekart és KÓ-PÉ bandáját is hallhatják a résztvevők. A Népművészeti Fesztivál eseményeinek rendező-koreográfusa Iker Józsefné néptáncpedagógus, koreográfus, a Tehetség Alapfokú Művészeti Iskola vezetője.
