A tervek szerint – ha a járványhelyzet engedi – augusztus 19-én ismét a fúvószenéé és az egyenruhásoké lesz a főszerep Székesfehérvár Belvárosában. A VIII. Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztiválon négy helyőrségi zenekar előadásában csendülnek fel indulók, klasszikusok és könnyűzenei melódiák.

A Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar már készül a fesztiválra, ahol idén is jó hangulatú, sok humorral fűszerezett előadással várják a közönséget. „És természetesen meglepetéssel…” – tette hozzá a karmester. Ruff Tamás őrnaggyal a zenekari próba szünetében beszélgettünk a körletben a rájuk váró feladatok mellett arról is, hogyan teltek a mindennapok a veszélyhelyzet idején. 

– Milyen változást hozott a zenekar életében a járványhelyzet?

– Egyik pillanatról a másikra megszűnt az a jellegű munka, amelyben évtizedek óta éltünk és dolgoztunk. Nem voltak rendezvények, koncertek, megszűntek az előadások. Az egészségügyi szabályok betartása miatt a próbákat is abba kellett hagynunk. Zenekarként a szó hagyományos értelmében megszűntünk létezni, próbálni nem tudtunk, csak egyéni gyakorlásra volt lehetőség. Másrészt nálunk most a katonai feladatok élveztek prioritást, hiszen szolgálatokat adtunk. Emellett nehéz lett volna bármilyen online próbát összehozni, mert voltak kollégák, akik például több hónapon keresztül katonai rendész járőr szolgálatot adtak. Székesfehérvár, Várpalota, Veszprém, Tata térségében erősítették a civilek biztonságérzetét, az autópályán pedig Fehérvár és Velence között adtak járőrszolgálatot, felügyeltek a rendre, a biztonságra. Voltak kollégák, akiket vegyvédelmi feladatra osztottak be: a kiképzést követően idősotthonokban fertőtlenítettek. Be voltunk osztva határszolgálatra is tartalékállományban. Így telt ez a néhány hónap.

– Nyilván rengeteg feladat maradt félbe egyik pillanatról a másikra, hiszen a katonazenekar a hivatással járó feladatok mellett a Vörösmarty Színházzal is együttműködik.

– Az elmúlt évtizedekben rendszeres, bevett és elfogadott dolog volt, hogy a katonazenészek jelentős része játszott a színházak zenekarában, nemcsak itt, de Kaposváron, Budapesten, országszerte egyaránt – tehát mindig is volt átjárás a művészvilágban. Arra azonban több, mint 100 éve – legutóbb Fricsay idejében – volt példa utoljára, hogy szervezetileg megjelenjen a katonazenekar a színházban. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy így országosan egyedülálló dolgokat valósíthatunk meg. A fehérvári közönség először a Lear királyban láthatott bennünket. Ez egy nagyon nagy „kirándulás” volt a zenekarnak és a színháznak is, mindenki nagyon élvezte a közös munkát. Életre szóló élmény volt valamennyiünknek pl.: Cserhalmi Györggyel együtt dolgozni, együtt létezni, együtt utazni, együtt alkotni. Két évvel ezelőtt pedig a Chicago című musical-ben játszottunk. Nagy visszaigazolás volt a szakmától, hogy az előadás elnyerte a legjobb zenés előadásnak járó Színikritikusok Díját.

– Bár márciusban hirtelen minden megállt, azért ezek az elismerések, az elmúlt időszak teljesítményei erőt adnak az újratervezéshez?

– Mindenképpen. A veszélyhelyzet véget ért, és a zenészek újra a saját körletben, hangszerrel a kezükben ülnek a helyükön, megkezdtük a próbákat. Szűk egy hónapunk van vissza a Fricsay-fesztiválig. Rakom össze a műsort, egyeztetek a vendég karmesterekkel, és próbálunk.

– Kik lesznek az idei fellépők? Milyen műsorra számíthatunk?

– Reméljük, hogy az aktuális járványügyi helyzet és a kezelésére meghozott, szükséges intézkedések nem szólnak közbe, és megrendezhetjük a fesztivált. Terveink szerint a szokásos rendben zajlik majd a műsor: lesznek közös produkciók, külön produkciók. Négy helyőrségi zenekarral számolunk: Budapest, Kaposvár, Tata és Székesfehérvár. Voltunk már ebben a négyesben pár évvel ezelőtt, így a nézők már mindenkit ismernek. Annyit elárulhatok, hogy nyilvánvalóan lesz katonazene, katonaindulók, de a fő vonal idén a filmzenék lesznek. Most is lesz meglepetés, amit nem fogok elárulni, de érdemes lesz kijönni a térre, mert – ha a vírushelyzet és az időjárás is engedik – idén is lesz valami olyan, ami még tényleg soha nem volt!

Szöveg: Csordás Csilla
Fotó: Simon Erika

A Hangol már a zenekar cikk először a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ-en jelent meg.

Az Art Café élő beszélgetéseinek második „felvonásában” kedden kora este a közönségkedvenc katonazenekari találkozóról és a Koronázási szertartásjátékról is szó esett a Városház téren, a Pátria teraszán.

Látrányi Viktória szerkesztő-műsorvezető elsőként Ruff Tamással, a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar karmesterével és a Schmidt Zoltán dandártábornokkal beszélgetett a VI. Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Találkozóról. A vendégek elmondták: nagy öröm, hogy egyre többen jönnek, élvezik a zenét a belvárosban, több ezren vesznek részt a térzenéken, nézik végig a szakalaki bemutatókat. Ez egyfajta kapcsolattartási lehetőség a civilek és a katonák között – emelte ki a dandártábornok. A rendezvény már nevében is különleges, hiszen egy igen jelentős, a Monarchia idejében tevékenykedő katonazenész emlékét őrzi, aki sokat tett Székesfehérvár zenei életéért. Az idei rendezvényen Budapestről, Tatáról és Debrecenből érkeznek vendégek a házigazda fehérváriak mellé – hangzott el, és ebben az évben is nagyszerű élmények várnak a közönségre, hiszen jól felkészült, igényes zenekarok vesznek részt a találkozón – mondta Ruff Tamás. A beszélgetésben arról is szó esett: a katonaság szigorú rendje, fegyelme nagyon is jól összeilleszthető a művészettel, hiszen aki hangszeren játszik, annak igenis fegyelmezettnek kell lenni, különösen, ha ezt egy zenekarban teszi. A helyőrségi zenekar egyébként évente 140 alkalommal szerepel különféle rendezvényeken, koncerteken, a felkészülést, a próbákat is hatékonyan, jól kell szervezni, ahhoz, hogy minőségi teljesítménnyel álljanak a közönség elé. A minőségről a Városház téren sétálók ízelítőt is kaptak, a Helyőrségi Zenekar rögtönzött kis koncerttel lepte meg az arra sétálókat.

A műsor második felében Cser-Palkovics András polgármester és Szikora János, a Vörösmarty színház igazgatója, a szertartásjáték rendezője volt a vendég. A polgármester a háttérben épülő színpadokra utalva – az Országalmánál a pénteki megnyitóra készülnek, a Nemzeti Emlékhelyen a szertartásjátékra – azt mondta: közel vagyunk már a fesztiválhoz, amit nagyon sokan várnak. A megnyitó nagyszabású és látványos lesz, a Mátyás-évhez kapcsolódva az uralkodó korát idézi meg. A Székesfehérvári Királyi Napok évről évre sok embert mozgat meg, és nem csak fehérváriakat, hiszen tele vannak a szállodák, rengeteg turista is tölti meg a belvárost ebben a másfél hétben. Szikora János elmondta: a Koronázási szertartásjáték szerdai próbájára már jön a zenekar is és azok a határon túli gyerekek is, akiknek idén tábort is szerveztek, ahol megismerkedhettek II. András korával. Azt szeretnénk elmesélni, amit a történelemkönyvek nem tanítanak – hangsúlyozta a rendező, aki szerint a történelemben nagyon fontos a személyiség. Az idei előadásban a királynégyilkosság fontos szerepet játszik: ebben az előadásban egy fajta koncepciót láthatnak a nézők Gertrúd brutális megöléséről, nem azt, amit a Bánk bán történetből ismerünk. Gertrúd mellett Szent Erzsébet alakja jelentős az előadásban: az Árpád-házi szentek között talán ő a legismertebb a világon. Ő a királykisasszony, aki tevékenységével, a szegények támogatásával kivívja a környezete ellenérzését. Közben pedig háromgyerekes anya és feleség – igazán szép történet az övé. Alakjáról a színházban kiállítást is rendeztek – hívta fel a figyelmet Szikora János.

Cser-Palkovics András arról is szólt, hogy az idei szertartásjáték megelőlegezi a közeledő jelentős évfordulókat: a város alapításának 1050., valamint az idei főszereplő, II. András által megfogalmazott Aranybulla kiadásának 800. évfordulóját. A városlakók figyelmébe ajánlotta a sok program közül a II. András életét bemutató mozgó történelmi képregényt, a II. Andrásról szóló kiállítást, a Musica Sacra koncertjét, a Koronázási szertartásjátékot, de a kínálat nagyon gazdag, jöjjön mindenki, élvezze a következő másfél hetet.

Hajnal Csilla
Fotó: Igari Balázs

[embed]https://www.facebook.com/media/set/?set=a.228875867824825&type=3[/embed]

A Katonazene és szertartásjáték cikk először a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ-en jelent meg.

Egzotikus országokból érkezett táncosok, katonazenészek a Fő utcán, a hazai könnyűzenei élet legjobbjai a színpadon, különleges fényjátékok, a Dunántúl népi hagyományai a Belváros terein, középkori hangulat lovagokkal, boszorkányokkal és a királyi óriásbábokkal, Rossini remekműve és II. András koronázása a Nemzeti Emlékhelyen – idén augusztusban is izgalmas, érdekes és látványos programokat kínál minden korosztálynak a Székesfehérvári Királyi Napok gazdag programsorozata, amelyről szombaton az egyik helyszínen, a Nemzeti Emlékhelyen tartottak sajtótájékoztatót.

Augusztus 20-án Szent István királyra és a magyar államalapításra emlékezünk. A napot Szent László király tette ünneppé: az uralkodó 1083-ban ekkor emeltette oltárra az államalapító király relikviáit a székesfehérvári koronázótemplomban. Ettől kezdve tiszteljük Istvánt szentként, ezt az 1222-es Aranybulla is megerősítette. A törvény azt is kimondta, hogy a Királyi Napokat Székesfehérváron kell megülni. Az úgynevezett törvénylátó napokhoz fényes ünnepségek is kapcsolódtak – a királyi város zenével, tánccal, mulatsággal köszöntötte lakóit és vendégeit. A történelmi örökséget az augusztusi Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozata őrzi: a programok gazdagsága, sokszínűsége évről évre értékes, minőségi programokkal, kulturális csemegékkel lepi meg a városlakókat és az ide érkező vendégeket egyaránt.

Már csak egy hét van hátra, és elkezdődik a már nagyon várt Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozata, amely történelmünkről, hagyományainkról szól, de a jelen értékeit is bemutatja – mondta a város polgármestere, dr. Cser-Palkovics András, aki kiemelte: az elmúlt években az eseménysorozat az ország egyik legnagyobb, legértékesebb fesztiváljává nőtte ki magát, amiért a résztvevő intézmények, szervezetek, egyesületek mellett köszönet illeti a Fehérvári Programszervező Kft.-t is, amely munkatársaival összefogja a programokat. A polgármester arról is szólt, hogy idén Sárospatak lesz a megnyitó díszvendége, mégpedig azért, mert a hagyomány szerint ott született II. András lánya, Szent Erzsébet, aki fontos szereplője lesz az ide Koronázási szertartásjátéknak. Kiemelte azt is: közeledünk Székesfehérvár alapításának 1050., valamint a II. András idején megfogalmazott Aranybulla kiadásának 800. évfordulójához, így az idei programsorozat a szertartásjátékkal, az óriásbábokkal és az uralkodóról szóló kiállítással mintegy felvezeti a jubileumi évet.

Az eseménysorozat ünnepélyes megnyitóját augusztus 10-én, pénteken rendezik a Városház téren: a szokásosan látványos műsor Mátyás királyt és korát idézi meg a városház téren – erről Benkő-Igaz Krisztina, a Programszervező Kft. szakmai vezetője tájékoztatta a sajtót. A műsorban közreműködnek az Alba Regia Táncegyüttes táncosai, az idén alapított Székesfehérvári Balett Színház művészei, a Vox Mirabilis Kamarakórus Zemlényi Katica vezetésével, Szirtes Edina Mókus és zenésztársai, a középkori furulyaegyüttes, a Bandiera zászlóforgató csoport, valamint az esemény jelképének számító, immár 19 tagúra bővült királyi óriásbáb-család tagjai. A műsor narrátora – Bonfini szerepében – Egyed Attila, a Vörösmarty Színház művésze lesz, a rendező: Majoros Róbert, az Alba Regia Táncegyesület művészeti vezetője. A programsorozatot a polgármestere, dr. Cser-Palkovics András nyitja meg, az esemény díszvendége Aros János, Sárospatak polgármestere. Benkő-Igaz Krisztina meglepetést is ígért a megnyitó vendégeinek, akik különleges látványra számíthatnak pénteken este.

Az események sorrendjében haladva a programsorozat nyitánya a XXIII. Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál: a vendégegyüttesek hagyományos nyitó felvonulása augusztus 11-én hat órakor indul az Alba Plazától, és a Városház téren át a Zichy színpadig tart, ahol a meghívott csoportok, a Baskír Köztársaság, Bulgária, Csehország, Franciaország, Görögország, India, Mexikó táncosai mellett a házigazda Alba Regia Táncegyüttes műsorát élvezheti a közönség. A fesztivál ideje alatt esténként itt, a színpadon és a Táncház folkestjein is láthatjuk a távoli országokból érkezett táncosokat, akik délelőttönként a gyerekjátszóba várják a gyerekeket, hogy megismertessék velük hazájuk táncait, viseleteit, kultúráját. Jegyinformáció és vásárlás: www.kiralyinapok.hu

A Székesfehérvár Királyi Napok kiemelkedő eseménye a Musica Sacra hangversenye, amely ebben az évben ötödik születésnapját ünnepli. A komolyzenei koncertet a Nemzeti Emlékhelyen rendezik, a szakrális helyszínen, az egykori koronázóbazilika romjai fölé épített színpadon idén is az egyházzene egyik kiemelkedő olasz remekművét, Rossini Petite messe solennelle (Kis ünnepi mise) című darabját mutatja be az Alba Regia Szimfonikus Zenekar az egyesített kórus és a négy olasz vendégszólista (Sarah Tisba, Chiara Tirotta, Luciano Ganci és Filippo Polinelli) közreműködésével augusztus 12-én, vasárnap. A mise zenéjét egyfajta stile misto (kevert stílus) jellemzi: a kifejezetten operai hangvételű, a bel canto varázslatos dallamvilágát megszólaltató áriák mellett a reneszánsz és barokk zenéjét idéző tételek is helyet kaptak benne. Az est karmestere az olasz operazene világszerte ismert szakértője, Janos Acs lesz. Jegyvásárlás: www.jegy.hu

Augusztus 16-án fúvós zenével telik meg a belváros: a VI. Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Találkozón a fehérvári helyőrségi zenekar mellett vendégegyüttesek töltik meg pergő katonazenével az utcákat, tereket. A budapesti, debreceni és tatai muzsikusok több helyszínen adnak térzenét, tartanak szakalaki bemutatókat az érdeklődő közönségnek.

A Koronázási Ünnepi Játékok a középkorba repítenek: a belvárosban királylányok, lovagok jönnek-mennek, kalodába kerülhet, aki nem vigyáz, mutatványosok és boszorkányok csalogatnak, jósok jövendölnek. Számtalan foglalkozás, bábműsor és koncert várja a gyerekeket: várostrom, várépítés, lovagi torna, pajzs, tőr és korona készítése, középkori iskola játszóház és még számtalan érdekesség kínál nívós szórakozást az aprónépnek. Idén újdonságként Ágbogozó játékra várják a szervezők a gyerekeket: az izgalmas, matricagyűjtő történelmi kutakodás során Árpád-házi királyainkkal és az óriásbábokkal ismerkedhetnek meg közelebbről. A bábok mellett álló táblákon olvasható információk segítségével a résztvevő felfedezők „kibogozhatják” a családfát, megtudhatják, kik voltak az óriásbábok alakjában megformált királyok, hogyan kapcsolódtak egymáshoz a történelmi szereplők.

A székesfehérvári középkori múltidézés középpontjában a Koronázási szertartásjáték áll, amelynek idei „epizódjában” a nézők a Nemzeti Emlékhelyen felépített hatalmas szabadtéri színpadon II. András koronázását láthatják augusztus 18-án és 19-én. A látványos előadásban a színészek mellett táncosok, zenészek, valamint a határon túlról érkező diákok is közreműködnek majd. Krimibe illő, kegyetlen királynégyilkosság, ármány és szerelem, szenvedély és lemondás – erről szól a sodró lendületű előadás, amely arra is keresi a választ, hogy II. András vajon a realitásoktól elrugaszkodó álmodozó, vagy az Árpád-ház egyik legmodernebb, korát messze megelőző uralkodója volt? A Vörösmarty Színház igazgatója, Szikora János által rendezett előadás három fontos motívumra épít: az egyik II. András feleségének, Merániai Gertrúdnak a meggyilkolása, a másik az Aranybulla kiadása, a harmadik, hogy ő volt Európa máig legkedveltebb női szentje, Szent Erzsébet édesapja. A darabban II. András szerepét Sághy Tamás, feleségét, Merániai Gertrúdot Varga Gabriella alakítja. Árpád-házi Szent Erzsébet szerepében Osváth Judit lép színpadra. A koronázó érsek Körtvélyessy Zsolt, a narrátor Mihályi Győző lesz. A szertartásjáték dramaturgja Matuz János, a koreográfus Horváth Csaba, a díszleteket Szendrényi Éva, a jelmezeket Kovács Yvette Alida tervezte. A zeneszerző Szirtes Edina Mókus.

Tavaly hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal rendezték meg a Székesfehérvári Királyi Napok részeként a Népművészeti Fesztivált. A sárközi és a felvidéki lakodalmas szokásainak, viseleteinek bemutatása nagy siker volt a látogatók körében. Idén, augusztus 20-án a Dunántúl tájegységeinek (Bakony, Rábaköz, Galga mente, Sárköz, Zselic) hagyományait, szokásait, viseleteit, táncait ismerhetik meg az érdeklődők. Öt táncegyüttes érkezik Székesfehérvárra: a veszprémi Gerence, a Zselic, az érsekcsanádi, a kapuvári és a püspökhatvani táncegyüttesek interaktív programjai után a színpadon is bemutatkoznak majd a nézőknek az Országzászló téren, a Varkocs-szobor mellett, a Városház téren a Szent István-emlékjelnél és a Mátyás király-emlékműnél. A fesztivált a Városház téren a Fehérvári Kézművesek Egyesülete és a Megyei Népművészeti Egyesület bemutatói kísérik, a Fő utcán, a múzeum előtt nosztalgiajátékok várják az érdeklődőket, de lehet majd magyar népi gyermekjátékhangszereket készíteni, az igazán belevalók pedig a parasztolimpián mérhetik össze tudásukat a mintegy harminc tréfás ügyességi játékban: lesz kötélhúzás, zsákban futás, kukoricamorzsolás, magválogatás, fonalgombolyítás, vízhordás és még számos más érdekesség.

Szent István napján a Fehérvári királyok menete páratlan történelmi felvonulás látványát, élményét nyújtja a közönségnek az egyenként is művészeti alkotásnak számító, 19 darabból álló Árpád-házi óriásbáb-gyűjteménnyel, az Alba Regia Táncegyüttes őket kísérő néptáncosaival és a Kárpát-medence legkiválóbb néptáncegyütteseivel. Az ünnepi szentmisét – a Bazilika felújítása miatt – a Szent Imre-templomban celebrálja Spányi Antal megyés püspök, az ünnepi közgyűlésen dr. Cser-Palkovics András adja át a város kitüntetéseit az arra érdemeseknek. A Zichy színpadon a Táncra, magyar! című összeállításban magyar néptáncegyüttesek lépnek fel, az ünnepi napot tűzijáték zárja a Palotavárosi tavaknál.

A programsorozatból nem maradhatnak ki a könnyűzenei koncertek, a fellépők között idén is hazai előadók színe-java érkezik a királyi városba. A nyitó napon Pál István Szalonna és Bandája, valamint Ferenczi György és az Első Pesti Rackák közös lemezbemutatóján Rock’n’roll táncházba várják a közönséget. A tizenegy napos sorozat második felében, augusztus 16-án, csütörtökön a Magna Cum Laude, az egyik legnépszerűbb magyar pop-rock zenekar veszi birtokba a színpadot. Augusztus 17-én, pénteken jön az Anna & the Barbies, az egyik legtöbbet koncertező magyar rockbanda, akik vendéget is hoznak a Quimby frontembere, Kiss Tibi személyében. Augusztus 18-án a Fehérvár Big Band Egy este New Yorkban címmel invitál egy fergeteges szvingestre, amelynek sztárvendégei Farkas Gábor Gábriel, Majsai Gábor, Pocsai Kriszta és a táncosok lesznek. A könnyűzenei programokat Szabó Balázs Bandája zárja augusztus 19-én: varázslatos zenei világukban a magyar népzene keveredik a könnyűzene különböző válfajaival és a klasszikus zenei hangszereléssel.

A Székesfehérvári Királyi Napok eseményeit végigkísérik a fények: a megnyitó ünnepség résztvevői elsőként láthatják a II. András életét és uralkodását megelevenítő mozgó történelmi képregényt, amelyet a Fő utcán a Ciszter templom és a Szent István Király Múzeum Rendház épületére vetítenek a sorozat minden napjának estéjén. A 2018-as év újdonsága igazán különleges élménnyel ajándékozza meg a látogatókat: augusztus 10–11–12-én a Székesfehérvári Járásbíróság épületén a 3D animációi és egyedi épületvetítései által világhírűvé lett Bordos László Zsolt munkáját csodálhatja meg a közönség. A tízperces zenés mapping során – amelyben a valódi tér és a virtuális 3D animáció keveredik –, megmozdulnak, átrendeződnek a felületek, ennek köszönhetően a nézők lenyűgöző látvány részesei lesznek. A Székesfehérvári Királyi Napok második felében pedig egy fehérvári alkotó, Falvay Miklós médiaművész épületfestéseit csodálhatják meg és próbálhatják ki a Fő utcán. A hagyományos fényfestés mellett élőképportré rajzoló alkalmazással és interaktív kinektes vetítés során az arra járók maguk is a fényjáték alkotóivá lehetnek.

A fesztivál ideje alatt térítésmentesen, regisztrációs jegy váltásával lesz látogatható a Nemzeti Emlékhelyen az Osszárium, amelyet augusztus 11-én délelőtt fél tízkor nyitnak ki ünnepélyes keretek között. A látogatók augusztus 12–20-ig 9.00 és 20.00 óra között kereshetik fel a királyi csontokat rejtő kamrát. Az érdeklődők szakvezetéseken is részt vehetnek: augusztus 11-én 10.00 és 15.00 órakor, augusztus 12-én, 18-án és 19-én 15.00 órakor. Augusztus 11-én délelőtt 11.00 órakor a Városháza Dísztermében Pénzverés és temetés: bevezetés két kiállításhoz címmel tudományos konferenciát rendeznek, délután pedig, 14.00 órakor „...akit Jeruzsáleminek nevezünk” – II. András élete és uralkodása címmel nyílik kiállítás a Szent István Király Múzeum Dísztermében.

A programsorozat részletes programja az aktuális hírekkel együtt a www.kiralyinapok.szekesfehervar.hu oldalon olvasható.

A Fényjátékok, hagyományok, történelmi hangulat cikk először a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ-en jelent meg.