Szeptember harmadik hétvégéje hagyományosan a Kulturális Örökség Napjainak ingyenes programjaival várja az érdeklődő közönséget. A népszerű rendezvénysorozatban szeptember 20–21. között mód nyílik betekinteni ritkán látogatható helyszínekre, lesz városismereti séta, és a Városházát is be lehet járni egy körséta során.
Megyeháza • Szent István tér 9.
9.00, 10.00 és 11.00 A Megyeháza épületének bejárása
A vezetésre 25 főt tudnak fogadni. • Találkozási pont a Megyeháza épületének előtere
A klasszicista stílusú műemlék épület 1807 és 1812 között épült, részben Pollack Mihály átdolgozott tervei alapján, az egykori városfal és a déli bástyája köveiből. Tegl János építőmester terveihez Pollack Mihály, a magyar építészettörténet kiemelkedő alakja homlokzati tervet készített. Az elkészült Megyeháza első tagja és úttörő építészeti alkotása annak a középület típusnak, amely a 19. század elején alakult ki és hozta létre azt a méltó építészeti keretet, amelyben a negyedévenként megtartott megyei közgyűlések zajlottak.
Az elmúlt 200 év során az épület lényegében nem változott, több mint két évszázada tölt be központi szerepet a megyében, amely napjainkban a Fejér Vármegyei Kormányhivatal és a Fejér Vármegyei Közgyűlés otthona.
Az épületvezetés keretében megtekinthető a Díszterem, a Címerterem, az udvar és az egykori istálló.
Szent István Király Múzeum • Országzászló tér 3.
10.00 Épületvezetés Romat Sándorral a Szent István Király Múzeumban
A körsétára 20 főt tudnak fogadni. • Találkozási pont: Országzászló tér 3.
A látogatók egy rövid séta keretében bemutatást nyerhetnek a Szent István Király Múzeum első állandó épületének történetébe. A résztvevők az épület környékének térszerkezet-változásairól tudhatnak meg részletesebb információkat, valamint az épület lényeges átépítési fázisainak a nyomait is felfedezhetik. Érdekességeket tudhatnak meg a múzeum udvaráról, az épületen található különböző építészeti elemekről. Ezenkívül a különleges második emeleti kiállítóteret, mint épített teret is megismerhetik. Mindezeket kiegészítve egy vetített előadás keretében az épület történetének egyéb részleteibe is betekintést nyerhetnek.
Szent István Király Múzeum – Palotavárosi kiállítóhely • Rác utca 11.
14.00 és 16.00 Palotavárosi séta Váczi Márk történésszel
A sétákra turnusonként 20 főt tudnak fogadni. • Találkozási pont: Rác utca 11.
A székesfehérvári Palotaváros története sok érdekességet tartogat. A városismereti séta résztvevői megismerkedhetnek a városrész utcaneveinek eredetével, történeteket hallhatnak a Rác utcai és környéki iparosokról, kereskedőkről. Hova járt Csitáry G. Emil felesége ruhát varratni? Miért ment tönkre a Kováts-féle bőrgyár? És mégis miért kezdődik a Rác utca páratlan oldala 1-es helyett 11-essel? Aki velünk tart, ezekre a kérdésekre is választ kaphat.
Szent Anna-kápolna • Arany János u. 8. | Szent István-székesegyház • Arany János u. 9.
16.00 Kápolnák a székesfehérvári belváros csúcsán – Igari Antal építész épületvezetése a Szent Annna-kápolnában, Smohay András művészettörténész, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatójának épületvezetése a Szent István-székesegyház mellékkápolnáiban
A körsétára 50 főt tudnak fogadni. Találkozási pont: Szent Anna-kápolna • Regisztráció »
A Szent Anna-kápolna – a város egyetlen, teljes épségben megmaradt középkori egyházi épülete – 1470 körül épült, egy Hentel nevű polgár alapította. Gótikus, egyhajós kis templomterét finom hálóboltozat zárja. A török hódoltság idején dzsámiként használták. Gr. Nádasdy László fehérvári őrkanonok megbízásából a XVIII. században épült a tető kis huszártornya és a barokk oltár, melynek eredeti oltárképe a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban található.
A Szent István-székesegyház a középkori gótikus Szent Péter és Szent Pál-bazilika alapjain részben közadakozásból épült fel 1758-1768 között, Martin Grabner tervei alapján. Az építkezéshez jelentős támogatást nyújtott az maga a királynő, Mária Terézia is. A Szent István király tiszteletére szentelt templom, amely korábban plébániatemplom feladatait látta el, 1777-ben, a székesfehérvári püspökség megalapításakor emelkedett székesegyházi rangra. Tornyait 1805-1815 között magasították meg, az épület középkori eredetét bizonyító, a tornyok közepén látható gótikus ablakok viszont csak az 1936-37-es restauráláskor kerültek elő. Az altemplomban látható III. Béla és felesége szarkofágja.
Szent Anna-kápolna • Arany János u. 8. | Városháza • Városház tér 1.
17.00 Vezetett bejárás Igari Antal építésszel
A körsétára 30 főt tudnak fogadni. Találkozási pont: Szent Anna-káolna • Regisztráció »
A Szent Anna-kápolna – a város egyetlen, teljes épségben megmaradt középkori egyházi épülete – 1470 körül épült, egy Hentel nevű polgár alapította. Gótikus, egyhajós kis templomterét finom hálóboltozat zárja. A török hódoltság idején dzsámiként használták. Gr. Nádasdy László fehérvári őrkanonok megbízásából a XVIII. században épült a tető kis huszártornya és a barokk oltár, melynek eredeti oltárképe a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban található.
A székesfehérvári Városháza az egyik legjelentősebb barokk épület Magyarországon. Főépülete évszázadok óta otthont ad a város sorsáról döntő gyűléseknek és egyéb kiemelkedő eseményeknek, ezért igen fontos politikai és kulturális jelentőséggel bír Székesfehérvár életében. Emeletén a Szent Korona, a koronázási kard és az országalma hiteles másolatai, valamint Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla szekkói láthatók.
Városház tér
15.30–16.30 Sereglés 2025 – a Kárpát-medencei népművészet ünnepe
15.30–16.00 A résztvevő néptáncegyüttesek felvonulása a Táncház – Országalma útvonalon
16.00–16.30 Ünnepélyes megnyitó: közös ének, Csoóri Sándor: Faparázs a hóra kivilágít – versszavalat, köszöntők, közös ének, közös tánc: csárdás
16.30 Visszaindulás a Táncházba
17.15 A Duo RedWhite csellóduó koncertje
A csellóduó nyolc éve alakult és gyorsan népszerű lett a városban és azon kívül is. A két fiatal művésznő, Hérics Csenge és Mády-Szabó Eszter klasszikus zenészek, duójukban ebből a mederből kilépve elsősorban a közismertebb, könnyedebb stílusokat célozták meg: folyamatosan bővülő repertoárjukban filmzenei részletek, pop és rock átiratok, valamint híresebb klasszikus zenei dallamok is szerepelnek.
Hiemer-Font-Caraffa ház • Oskola u. 2–4.
10.00 és 14.00 Vezetett bejárás az épületben Igari Antal építésszel
A körsétákra turnusonként 30 főt tudnak fogadni.
Regisztráció 10.00 óra »
Regisztráció 14.00 óra »
A Hiemer-ház Székesfehérvár belvárosának egyik kiemelkedő értékű, felújított, egyedileg védett műemléki épületegyüttese, mely három középkori eredetű épület páratlan összeolvadásából jött létre. Az épület műemléki értékét a jelentős mértékben megmaradt középkori épületmaradványai, a barokk freskók és a külső-belső falakat díszítő stukkók adják. Történelmi öröksége is hozzájárul különös jelentőségéhez: egykori tulajdonosai a város legelőkelőbb rétegéből kerültek ki. Az épülettömb ennek köszönhetően is őrizte meg az egykori tulajdonos és bent lakó családok neveit, melyek közül legismertebbek Hiemer Mihály, Ferdinand Caraffa gróf és Pfund (Font) Mátyás voltak.
Szent István Király Múzeum – Hetedhét Játékmúzeum • Oskola utca 2–4.
16.00 Mi a magyar a Moskovszky-gyűjteményben? – dr. Nagy Veronika muzeológus tematikus tárlatvezetése
Regisztráció: toth.eszter@szikm.hu
A Moskovszky-gyűjtemény nemzetközi jelentőségű, hiszen nemzetközi az anyaga is. A játékok nagy része az európai (főként német) játékipar termékei, és a miniatűr porcelánok is híres európai porcelánmanufaktúrákban készültek. Akkor mégis mi a magyar a Moskovszky-gyűjteményben? A babaszobákban alig észrevehetően magyar tárgyak is lapulnak, pl. magyar kártya, herendi porcelánváza, a budapesti jogászbál táncrendje, Caola szappan, Kossuth-szobor stb. Magyar tárgyak, magyar történetekkel, kulturális örökségünk kincseiként.
Királykút Emlékház • Mikszáth Kálmán u. 25.
18.00 Ybl Miklós és Székesfehérvár – Csutiné Schleer Erzsébet építész előadása
Az előadása 40 főt tudnak fogadni. Regisztráció »
10 év kutatás eredményei Ybl Miklós és szülővárosa eddig rejtőzködő kapcsolatáról. „2014-ben országszerte megemlékeztek a 200 évvel azelőtt született Ybl Miklósról, a magyarországi építészeti romantika és historizmus nagy építészéről. Számos konferencia, előadás, film, kiállítás, TV műsor és egyéb rendezvény foglalkozott életével, munkásságával.
Az eseményeket rendszerint azzal indították, hogy „Ybl Miklós Székesfehérváron született, a helyi ciszterek iskolájában tanult, és 11 éves korától Bécsben taníttatták.” Több szó Ybl és Székesfehérvár kapcsolatáról sehol sem esett. Még a szülővárosában sem. Fehérvári építészként ezt nem tudtam elfogadni. A szenvedélyes kutatás azóta tart, nem eredménytelenül, és még nincs vége…” – mondja az előadásról Csutiné Schleer Erzsébet.
Látogasson el ingyenes programjainkra, fedezzük fel együtt Fehérvárt!
A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják. Az események sajtónyilvánosak.
