8000 Székesfehérvár-Kisfalud, Könyves Kálmán utca 10/A.
Nyitvatartás:
Hétfő: 18.00–20.00 • Kedd: rendezvények szerint • Szerda: 18.00–20.00 • Csütörtök: rendezvények szerint • Péntek: rendezvények szerint • Szombat: rendezvények szerint • Vasárnap: rendezvények szerint
A közösségi ház Székesfehérvár-Kisfalud városrész kulturális, közéleti és közösségi központja. A Kisfaludi Polgárok Érdekvédő Egyesülete kezdeményezésére épült házat 2006 szeptemberében avatták fel, kezdetben az Öreghegyi és Felsővárosi Közösségi Ház működtette, 2009 óta a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ telephelye.
A ház több művészeti csoport és a helyi nyugdíjasklub állandó otthona, nagyterme pedig kiállítások, irodalmi estek, táncos összejövetelek kedvelt helyszíne. A ház melletti hatalmas zöldterületen található a sportpálya, amelyen rendszeresek a szabadtéri események és gasztronómiai programok is. Itt kapott helyet a gyermekek több korosztályának is megfelelően kialakított, modern játszótér és a felnőttek „játszótere”, a kültéri testedző eszközöket kínáló fitneszpark is.
NAGYTEREM
A földszinten található nagyterem 150 négyzetméteres. Előadásokra berendezve kb. 100–120 fő fér be, étkezős rendezvények esetén kb. 80 fővel lehet kalkulálni. Déli fekvésű, sok ablakkal, egyelőre nem légkondicionált és nem sötétíthető, padlózata kő taposó. Két kijárata van az utcára is. A földszinten van női és férfi mosdó, illetve egy kis méretű konyha is (mikrohullámú sütővel, kávéfőzővel és hűtővel). A megengedett zajkibocsátási adatok a következők: nappal (06.00–22.00-ig) 86 dB, éjjel (22.00–06.00-ig) 77 dB.
KLUBSZOBA
Az emeleti klubszoba 70 négyzetméteres, 30–40 ember befogadására alkalmas. Északkeleti fekvésű, viszonylag árnyékos, kőpadlós. A tetőtérben helyezkedik el, ezért egyik oldalán a fal ferde. Az emeleten egy mellékhelyiség található.
BŐVEBB INFORMÁCIÓ:
terember@fehervariprogram.hu
+3670/507-7753
Az elmúlt években a közösségi ház adott otthont a kisfaludiak hímző-, gyöngyfűző- és művészkörének, a Búzavirág Dalkörnek, a helyi gitársulinak, nyugdíjasklubnak, valamint egészségmegőrző és női kondicionáló tornáknak is.
A Kisfaludi Közösségi Ház a 22-es helyi autóbuszjárattal, gépjárművel és kerékpárral is megközelíthető. A háznál tizenkét parkolóhely és egy mozgássérült parkoló várja az autóval érkezőket.
A közösségi ház építését a Kisfaludi Polgárok Érdekvédő Egyesülete kezdeményezte. A kétszintes épület alapkövét 1998-ban tették le, alapját a kisfaludi polgárok építették közmunkában. A további munkálatra egyszerre nem állt rendelkezésre a megfelelő forrás, így az önkormányzattól kapott támogatásokból több fázisban épült meg a ház, és 2006 szeptemberében avatták fel.
Az épületben a nagy közösségi termen kívül helyet kapott még egy klubszoba, egy, a rendezvényeket is kiszolgáló konyha, több mellékhelyiség, néhány kisebb helyiség, raktár és iroda. A közösségi házban egy orvosi rendelőt is kialakítottak, de a rendelés végül nem indult be, ezeket a tereket ma más célokra használják.
Kisfaludot délről a 8116-os út és a 7-es főút harántolja, kelet felől pedig a már megszűnt Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal halad el mellette. A középkorban Novaj puszta néven említették, a csókakői váruradalom része volt. Novaj a Kézai Simon krónikájából ismert Noé-heggyel azonosítható, a XIII. században királyi, illetőleg királynéi birtok volt, 1193-ból egyik dűlőneve is ismert, az Árpád völgye. A török hódoltság alatt többnyire néptelen puszta volt, az 1660-ből származó adat szerint az ott lakók a töröknek adóztak. 1691-ben a Hochburg család csókakői birtokaihoz tartozott, majd örökösödés útján a Lamberg családé lett. A puszta az egyik legkisebb külterületi lakott hely volt a II. József-kori összeírások idején, 2 házban 5 család lakott. A XVIII. században már a Novaj, valamint a Kisfalud elnevezéseket is használták. A XIX. század elején vált általánossá a Kisfalud elnevezés, ekkor a puszta Pákozdhoz tartozott. Az eklektikus stílusú kastélyt a század 30-as éveiben a Simai család építette.
