Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ

Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ

8000 Székesfehérvár, Fürdő sor 3.

   

A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ (SZKKK) 1975 márciusa óta tárt kapukkal várja a művelődni vágyó fehérvári közösségeket és közönséget. A korábban A Szabadművelődés Háza néven ismert központ Székesfehérvár egyik legfrekventáltabb részén, a Csónakázó-tó partján fekszik a Tóparti Gimnázium és Szakgimnáziummal közös épületben. Az SZKKK az 1989-es átépítéssel nyerte el mai formáját és látja el Székesfehérvár közművelődési alapfeladatát.

Az intézményhez az idők folyamán egyre több telephelyet csatoltak. A jelenlegi helyzet szerint a központhoz tartozik az Öreghegyi Közösségi Ház, a Felsővárosi Közösségi Ház, a Közösségi Központ – Feketehegy-Szárazréti Kultúrudvar, a Királykút Emlékház, a Kisfaludi Közösségi Ház, a Vízivárosi Közösségi Klub és a Felsővárosi Alkotóház, ezen kívül az intézmény üzemelteti a Csalai Közösségi Teret is.

A központ termei alkalmasak kiállítások, koncertek, színházi előadások, konferenciák, tanfolyamok, értekezletek, születésnapok, nyári táborok és csillagászati bemutató tartására. Az épület földszinti része akadálymentesített és ingyenes wifi-hálózattal rendelkezik. 

Bérelhető helyiségek:

SZÍNHÁZTEREM, PAÁL ISTVÁN-TEREM (földszint)
A helyiség kisebb színházi előadások, konferenciák, koncertek számára ideális. A terem a székek lépcsőzetes elrendezésének köszönhetően 90–100 fő befogadására alkalmas, légkondicionáló berendezéssel felszerelt, teljesen elsötétíthető, padlózata linóleum, alapterülete 119 négyzetméter.

FEHÉR TEREM (földszint)
A terem kiállítások (a képek installációját szögekkel, illetve sínrendszerrel is tudjuk biztosítani), kisebb konferenciák, értekezletek és táncházak számára ideális. Mivel a helyiségben nagy kiterjedésű oszlopok találhatóak, ezért kényelmesen 50 fő ültethető le. A teljesen elsötétíthető terem egyik hosszú oldalán 45 centiméteres magasságtól majdnem a plafonig ablakok futnak, padlózata parketta, alapterülete 119 négyzetméter.

AULA (földszint)
A helyiség viszonylag tágas, ám a teret kettéosztja a lépcső, ezen kívül a büfé előtti rész nem hasznosítható. Az aula koncertek, nagyobb táncházak, kiállítások mellett a színház- teremben lévő konferenciák, előadások, valamint a kiállítóteremben lévő kiállítások remek kiegészítő helyiségeként is funkcionál. Padlózata kőpadló, alapterülete 347 négyzetméter. A megengedett zajkibocsátási adatok a következők: nappal (06.00–22.00-ig) 92 dB, éjjel (22.00–06.00-ig) 90 dB.

KIÁLLÍTÓTEREM – KIS KIÁLLÍTÓ (földszint)
Méretéből és berendezéséből kifolyólag ez a helyiség szinte kizárólag a különböző kiállítások bemutatására alkalmas. A kiállításokon a képek installációját sínrendszerrel és felszögeléssel is tudjuk biztosítani. A kiállított tárgyak a ház nyitvatartási ideje alatt megtekinthetők. A terem padlózata kőpadló, alapterülete 49 négyzetméter.

104-ES TEREM – KARÁCSONY SÁNDOR-TEREM (I. emelet)
A tóra néző, teljesen sötétíthető konferenciaterem asztalos elrendezés mellett 40 fő, míg széksoros berendezés esetén 50 fő befogadására alkalmas. A konferenciák mellett értekezletek, könyvbemutatók számára is ideális. A helyiség légkondicionáló berendezéssel felszerelt, a padlózata linóleum, az alapterülete 89 négyzetméter.

108-AS TEREM – BÓBITA JÁTSZÓSZOBA (I. emelet)
A játszószoba, melynek ablakai a hátsó udvarra néznek, minden nap 16 és 19 óra között térítésmentesen áll a fehérvári családok rendelkezésére. Kibérlése főként 10 év alatti gyermekek születésnapi zsúrjának megtartására javasolt. A téglalap alapú helyiség szőnyegpadlóval felszerelt, alapterülete 76 négyzetméter.

201-ES, 206-OS, 207-ES, 210-ES, 212-ES, 213-AS TEREM (II. emelet)
A központ második emeletén található termek padlózata egyaránt linóleum. Az osztálytermeknek berendezett helyiségek bérlésére hétköznap 15 óra után vagy hétvégén van lehetőség.

201: tóra néző, négyzet alakú terem, alapterülete 38 négyzetméter.
206: tóra néző, négyzet alakú terem, alapterülete 39 négyzetméter.
207: gimnáziumra néző terem, alapterülete 38 négyzetméter.
210: gimnáziumra néző rajzterem, tanítási időn kívül kizárólag a Kondor-kör bérli, alapterülete 65 négyzetméter.
212: hátsó udvarra néző terem, alapterülete 73 négyzetméter.
213: hátsó udvarra néző, négyzet alakú terem, melyben zongora található, az alapterülete 40 négyzetméter.

302-ES TEREM (III. emelet)
A 82 négyzetméter alapterületű, linóleum padlózatú helyiség az SZKKK legnagyobb terme. A téglalap alapú terem L alakban körbefutó ablakaiból a Csónakázó-tó panorámája tárul elénk. A helyiség bérlésére hétköznap 15 óra után vagy hétvégén van lehetőség.

307-ES TEREM – BALETT-TEREM (III. emelet)
A tükrökkel (a terem egyik hosszú oldalát tükör fedi, felülete 13 négyzetméter), bordásfallal és balettrúddal felszerelt helyiség kiválóan alkalmas különböző zenés-táncos (salsa, néptánc, ritmikus gimnasztika stb.) foglalkozások befogadására. A nem sötétíthető, 106 négyzetméter alapterületű tánctér mellett egy 18 négyzetméter alapterületű öltöző biztosítja a táncosok teljes körű kényelmét. A terem fényes, az L alakban elhelyezkedő ablakok a gimnáziumra, illetve a hátsó udvarra néznek. A helyiség eredetileg linóleum padlózatú.

309-ES TEREM (III. emelet)
A hátsó udvarra néző, négyzet alakú terem alapterülete 38 négyzetméter, padlózata linóleum. A helyiség bérlésére hétköznap 15 óra után vagy hétvégén van lehetőség.
 
 
BŐVEBB INFORMÁCIÓ:
terember@fehervariprogram.hu
+3670/507-7753

A központ a belvárosból kellemes sétával 20, autóval 5 perc alatt elérhető, emellett tömegközlekedéssel is könnyedén megközelíthető: több helyi autóbuszjáratnak – 10, 11, 12, 13, 14, 16, 17, 19 – is 5 perc sétára található a megállója. A parkolási lehetőség az épület hátsó bejáratánál korlátozott, 9 személygépjármű elhelyezésére alkalmas (a rendezvényekhez kapcsolódó be-, illetve kipakolásra is itt van lehetőség), nagyobb igény esetén ez a kapacitás a környező utcákban lévő ingyenes parkolóhelyekkel bővíthető.

 

Az intézmény története

A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ – a korábbi A Szabadművelődés Háza – 1975. március 23-án nyitotta meg kapuit Velinszky László Ifjúsági és Úttörőház néven, az egykori Úttörőház jogutódjaként. A ház nem csak nevében volt úttörő: valóban úttörő szerepet játszott, és több téren is hiánypótló tevékenységet folytatott. Falai között új körök, szakkörök, klubok alakultak, amelyek rövid idő alatt nagy népszerűségre tettek szert, az egész városból vonzották a fiatalokat.

Fotó: FORTEPAN / Kádas Tibor, 1975

A nyitás évében Szabó Péter volt az intézmény igazgatója, őt Kovács György követte, aki 1980 végéig vezette a fehérváriak által „Ifiháznak” becézett művelődési házat, tőle pedig helyettese, Magyarits András vette át a posztot, és 2003 júliusáig, nyugdíjba vonulásáig állt az intézmény élén. 2003 augusztusától 2008 októberéig Tóth László vezette az intézményt, tőle Kiss Dorottya vette át a stafétát, ő 2020 novemberéig igazgatta a házat.

Sok éven át, mint a város legújabb kulturális beruházása, afféle kirakatlétesítmény volt a ház, minden külföldi delegáció programjában szerepelt, a város minden illusztris vendége ellátogatott ide. A Tóparti Gimnázium építésével egyidejűleg a művelődési ház épületét is átépítették, felújították, úgy, hogy építészetileg egy épület lett belőlük. A Szabadművelődés Háza elnevezést az átépítés befejezésekor, 1989 őszén vette fel az ház. Az új nevet azért választotta az intézmény, hogy ezzel is jelezze tartalmi-szakmai filozófiáját, nevezetesen, hogy alulról építkező, minden arra érdemes kezdeményezést felkaroló, szolgáló, a szervezett vagy szervezetlen „civilekkel” együttműködni akaró, nem csak a fiatalokat célzó művelődési otthonként kíván működni.