Felsővárosi Közösségi Ház

Felsővárosi Közösségi Ház

8000 Székesfehérvár, Havranek József utca 27.

   

A Felsővárosi Közösségi Ház – amelyet sokan még ma is Zsuptipróként emlegetnek – a legrégebbi azon székesfehérvári épületek között, amelyek a köz művelődését szolgálják a városban. A ház falán olvasható dátum szerint 1913-ban készült el a felsővárosi lakosok adományaiból és munkájával. 

A több mint százéves épület a Szent Sebestyén- vagy Juhász-templom mellett található; 2009 óta a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ részeként működik. Néhány évvel ezelőtt, 2017-ben 13 millió forintból újult meg a tradicionális középület: injektálásos módszerrel utólagosan szigetelték a falat, elbontották a régi vas, műanyag lambériás és préseltpapír-faltakarásokat, ezek helyett lélegző vakolatot hordtak fel, és az összes helyiséget kifestették. A színpadot is újraparkettázták. Két évvel korábban – az épületben találhatók mellé – korszerű mellékhelyiséget alakítottak ki az épület hátsó részén, ezen kívül a hátsó udvarban – a felsővárosiak összefogásával – egy búbos kemence is épült. A hangulatos környezetben kialakított kemence igazi ékessége Felsővárosnak, a kertben kitűnő lehetőség kínálkozik arra, hogy az emberek együtt tölthessék szabadidejüket.

Bérelhető helyiségek

TÁRSALGÓ
Az előtérből nyílik a 35 négyzetméteres terem, amelynek padlója laminált parkettával borított, ablakát függönnyel lehet elsötétíteni. Az itt elhelyezett asztalok, székek például kézműves foglalkozások megtartását teszik lehetővé.

SZÍNHÁZTEREM
A társalgóból és a folyosóról is be lehet jutni a 128 négyzetméteres színházterembe, amelyben a 38 négyzetméteres (kb. 7 × 4 méteres) színpad van. A helyiség egyik falán tükör található, így a terem tökéletesen alkalmas táncos, mozgásos foglalkozások megtartására. A tükör ízléses drapériával elfüggönyözhető, így más jellegű rendezvények esetében sem zavaró. Az ablakokat is függönnyel lehet elsötétíteni. A teremből néhány lépcső vezet fel a színpadra, amelyhez függöny, hang- és fénytechnika tartozik, így kisebb előadások, bemutatók tartására tökéletesen alkalmas. A terem székekkel, asztalokkal berendezve kb. 60 fő befogadására alkalmas, a sorokba rendezett székeken 90–100 néző ülhet le a színpad előtt.

A színházterem helyszíne volt és lehet koncerteknek, gyermek- és felnőtt táncháznak, jóga és más mozgásos foglalkozásnak; jótékonysági estnek, iskolai bemutatóknak, egyesületi összejöveteleknek. Lehetőség van akár előadások, képzések megtartására is, a helyiség családi események (születésnap vagy esküvő) megrendezésére is alkalmas. Egy eseménnyel összekötve a folyosón-előtérben kisebb kiállításokat is lehet rendezni. Az épületen belül van mellékhelyiség. Egy konyha nyílik a folyosóról, ahol főzési lehetőség egyelőre nincs, de a kiadóablakot használva büféként funkcionálhat. A konyhában hűtőgép, mikrohullámú sütő és kávéfőző is található.

UDVAR ÉS KEMENCE
A ház mögötti udvar nagyon hangulatos: föltekintve a Szent Sebestyén-templom tornyában gyönyörködhetünk, tavasszal és nyáron virágok nyílnak az ágyásokban. Itt található a kemence, amely fölé mutatós tetőt is húztak – kisebb gasztronómiai rendezvényekhez ideális. A kertet kihasználva nyári táborok is szervezhetők.

 
 
BŐVEBB INFORMÁCIÓ:
terember@fehervariprogram.hu
+3670/507-7753

A Felsővárosi Közösségi Ház a belvárosból gyalog könnyen és gyorsan elérhető. Autóbusszal a 33-as és 34-es helyi járattal közelíthető meg. A parkolás a templom előtt, vagy a Művészetek Háza melletti parkolóban lehetséges. A kerékpárral érkezők is az itteni tárolókban tehetik le biciklijüket.

A házban több helyiség található. Az előtérből nyílik egy 35 négyzetméteres kisebb terem, a társalgó, ebből pedig egy iroda, amelyben a munkatársak dolgoznak. A társalgóból és a folyosóról is be lehet jutni a színházterembe, amelynek egyik falán tükör található, így a terem tökéletesen alkalmas táncos, mozgásos foglalkozások megtartására. Az épületen belül van mellékhelyiség és egy konyha, ahol főzési lehetőség egyelőre nincs.

A ház mögötti udvar nagyon hangulatos: föltekintve a Szent Sebestyén-templom tornyában gyönyörködhetünk, tavasszal és nyáron virágok nyílnak az ágyásokban. Itt található a kemence, amely fölé mutatós tetőt is húztak. A kertet kihasználva nyári táborokat is terveznek.

A Felsővárosi Közösségi Házban működik a „Nem csak a húszéveseké a világ” nyugdíjasklub, melynek tagjai kéthetente tartanak összejövetelt, bálokat rendeznek, születésnapot, névnapot ünnepelnek. Hétfőn, szerdán és pénteken a város legrégebbi táncklubja, a Felicita Kulturális és TáncSport Egyesület veszi birtokba a színháztermet. A fiatalabb táncosok mellett a versenyzők is itt készülhetnek.

 

A KALOT

A Felsővárosi Közösségi Házban több csoport, közösség működik, közöttük a KALOT, amely több évtizedes múltra tekint vissza. A 19. század végén, a 20. század elején egyre-másra hozták létre az akkori fiatalok az egyleteket, köröket: 1863-ban alakult meg elsőként a Katolikus Legényegylet, 1868. január 1-jén szerveződött a Felsővárosi Olvasókör, 1870-ben jött létre a Székesfehérvári Katolikus Kör, amelynek a Szent Sebestyén-templom mellett állandó épületet alakítottak ki. Az előbb említett közösségek mellé 1903-ban a Felsővárosi Római Katolikus Földmíves Dalkör született meg.

Az 1930-as évek közepétől, a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete) mozgalom elterjedésétől a felsővárosi legényegylet kapott benne helyet. A KALOT a 20. századi magyar történelem egyik legsikeresebb civil szerveződése. Megalakítása Kerkai Jenő jezsuita szerzetes nevéhez fűződik. A mozgalom a keresztény világnézetre épített, az evangéliumok alapján álló keresztény erkölcs társadalomformáló jelentőségét emelte ki. Hangsúlyozta az általános és szakmai műveltség emelésének fontosságát, de az emberhez méltó élet jelentőségét is, valamint a magyar népi hagyományok ápolását is. A két háború között a felsővárosi KALOT tagjai összejártak, előadásokat tartottak, kapcsolatot tartottak a többi körrel, egyesülettel. A II. világháborút követően hosszú időre abbamaradtak a találkozások, a rendszerváltás után azonban az újrainduló katolikus lelkiségi mozgalom a már közösségi házként funkcionáló épületben folytatta és folytatja tevékenységét.

A felsővárosi egylet 1990-ben alakult újjá azzal a céllal, hogy megőrizzék és továbbadják a felsővárosi hagyományokat, értékeket. A KALOT tagjai (a hagyomány szerint csak férfiak lehetnek) rendszeresen találkoznak a házban vasárnaponként, a Szent Sebestyén-templomban tartott misék után. Az átlaglétszám 35–40 fő, nagyobb eseményeken 60–65-en is megjelennek. Évente ismétlődő program a Szent Sebestyén-napi búcsú ebéd, amelyen a malacsült és a fánk a tradicionális menü. Az évzáró ebédet Szent Márton napjához kapcsolódóan rendezik meg, ezen hagyományosan fellépnek a Felsővárosi Általános Iskola diákjai is. A 2013-as Szent István-emlékévben KALOT-konferenciát szerveztek a Felsővárosi Közösségi Házban, amelyre az országban működő csoportok képviselői is eljöttek. Az egész napos program keretében egy kiállításon bemutatták a Felsőváros, a közösségi ház és a KALOT múltjának tárgyi és írásos emlékeit.

 

SZENT SEBESTYÉN NAPJA

Kiemelt, jeles nap a KALOT és a városrész lakóinak életében a Szent Sebestyén-nap, a város fogadalmi napja, amelyet január 20-án ünnepelnek. 1739-ben, a halálos pestisjárvány idején a felsővárosiak böjtöt tartottak és körmeneteken kérték Szent Sebestyén közbenjárásával Istent, hogy menekítse meg őket. Az imák meghallgatásra találtak, szerencsésen megmenekültek a pestisjárványtól, hálából böjttel és körmenettel kapcsolatos, örök időkre szóló fogadalmat tettek, amelyet ünnepélyesen okiratba foglaltak és a belső tanács jegyzőkönyvében is megörökítettek. A fogadalom részeként építették 1739 és 1749 között a Szent Sebestyén-kápolnát, amelyet 1800-tól 1807-ig nagyobb templommá bővítettek. A majdnem 300 éves hagyományt misével, közös étkezéssel ünneplik a felsővárosiak minden esztendőben.