A két évvel ezelőtt elhunyt régészprofesszorra emlékeztek szombaton a Városháza dísztermében, ahol a Burján Zsigmond által készített Fehéredő múlt című sorozat negyedik darabját mutatták be. Az utolsó szó jogán alcímű film a Szent István-székesegyházban és körülötte folytatott legújabb ásatások eredményeit, Fehérvár Árpád-korban betöltött szerepét mutatja be.

Két éve, február 16-án hunyt el a Szent István Király Múzeum régésze, akit Székesfehérvár középkori történelmének legjobb ismerőjeként tartott számon a szakma és a város históriája iránt fogékony közönség. Siklósi Gyula 1949-ben Budapesten született. 1977-ben végzett az ELTE történelem–régészet szakán, de már 1976 októberétől az MTA Régészeti Intézetének tudományos segédmunkatársa, majd munkatársa, később főmunkatársa volt. 1984-ben egyetemi doktori címet, 1994-ben kandidátusi fokozatot szerzett. Munkássága 1978-tól összefonódott a középkori Székesfehérvár kutatásával, számos új eredmény, könyv és publikáció fűződik a nevéhez. Budakeszihez is szoros szálak kötötték, gyakorló régészként és lelkes lokálpatriótaként szívesen foglalkozott a város történetével és építészetével. A régészprofesszor 2009-ben vonult nyugdíjba, de élete végéig tevékeny maradt. Székesfehérvár díszpolgárává választotta 2012-ben, 2014-ben a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetést vehette át munkássága elismeréseként.

Néhány hete, 70. születésnapján mutatták be a „A fehérvári újabb királyi palota és környéke, a középkori Buda utca (Ady Endre utca)” című kötetet, amelyen a tudós szakember már nyugdíjasként dolgozott. A rendezvényen elhangzott: alig van olyan hely Fehérváron, ahol a régész ne dolgozott volna, a neve, alakja, tevékenysége szorosan összenőtt a várossal. Siklósi Gyula emlékét őrzi a tavaly létrehozott várostörténeti kutatóközpont és a középiskolásokat megszólító, ugyancsak tavaly meghirdetett városismereti vetélkedő is.

Halálának második évfordulóján ma egy filmmel emlékeztek régészprofesszorra: a Városháza Dísztermében mutatták be a Fehéredő múlt című, Burján Zsigmond rendezte sorozat negyedik részét. Az utolsó szó jogán alcímet viselő film a Szent István-székesegyházban és körülötte folytatott ásatások eredményét mutatja be, választ adva arra a kérdésre is, milyen központ volt Fehérvár a 10–11. században. A filmmel kapcsolatban a rendező elmondta: eredetileg csak három részesre tervezte a sorozatot, amely a város történetéről szól a kezdetektől napjainkig (a filmeket 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben mutatták be). A negyedik részt Siklósi Gyula kezdeményezésére kezdték el forgatni. A filmben mások mellett megszólal a Bazilika környéki ásatásokat vezető Reich Szabina régész, Bartos György művészettörténész és Biczó Piroska régész, aki a város története mellett magáról a régészetről, és Siklósi Gyula Székesfehérvárhoz kötődő munkásságáról is beszél. Szabados György történész Székesfehérvár Árpád-korban betöltött szerepét vizsgálja új megközelítésben, Fülöp Gyula régész pedig „arról a központról beszél, ami megmutatja a város X-XI. századi nagyságát, nem csak országon belüli, de európai jelentőségét is” – mondta el a rendező.

Fotó: Simon Erika

Siklósi Gyula Városismereti Vetélkedő