Különleges, új programot láthat a fehérvári közönség az Emlékhelyek Napján: a középkori élő sakkjátékban – az idei Szertartásjátékhoz kapcsolódva – a muhi csata elevenedik meg a Nemzeti Emlékhelyen május 11-én. A játszma, azaz a sakkszínházi előadás szereplői a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákjai lesznek, ők adják a világos és a sötét „sereget”, amelyek látványos külsőségek közepette vívnak meg a győzelemért a fekete-fehér táblán. Az előadás rendezője Matuz János, aki hétfőn már szerepeket is osztott az iskolában.

„Ahogy nektek, úgy nekem is új ez a program. Olyan útra hívlak most benneteket, amelyen még én sem jártam. Nagy kaland lesz, de ha a végére érünk, nekünk is, a nézőknek is nagy élményt ad majd a kész előadás” – Matuz János, a Fehérvári Programszervező Kft. művészeti intendánsa összegzett így hétfőn délelőtt a Tóparti Gimnázium és Művészeti Gimnázium emeleti termében, ahol harmincöt kilencedikes diák ült vele szemben. A rendező egy egészen új, Magyarországon még nem ismert előadásra készül: a középkori élő sakkjáték más országokban létező hagyomány, igen népszerű, sok látogatót vonzó program, amelyeken látványos jelmezekbe öltözött amatőr csoportok tagjai játszanak le sakkjátszmákat. A fehérvári változat ennél több lesz – ígéri Matuz János, igazi sakkszínház, amelyben a „figurák” nemcsak „lemozogják” a lépéseket, hanem meg is szólalnak, így a játszma dramatikus formát kap, a történet valóban megelevenedik.

S hogy mi lesz a történet? Mi más is lehetne az egy sakktáblán, mint egy csata. Az Emlékhelyek Napján először látható előadás témája szorosan kapcsolódik a Koronázási Szertartásjátékhoz, történelmi ismereteket ad ahhoz, játékos formában: az idén koronázandó király, IV. Béla, így a sakktáblán a muhi csatát játsszák majd el a szereplők. Bár ez a csata nem a győztesek között szerepel történelmünkben, de ennek is volt egy olyan pontja, amikor nyerésre állt magyar sereg – magyarázta a rendező a diákoknak, akik közül hétfőn ki is választotta a főbb szereplőket. A történetben lesz egy főbíró, illetve a szemben álló két fél mozgását magyarázó két mesélő. Rajtuk kívül megszólal még a két sereg fővezére, IV. Béla és Batu kán is.

A sakkszínház attól lesz élő és eleven, hogy a lépéseket, ütéseket a figurák megvívják, megharcolják a tízszer tíz méteresre tervezett óriási sakktáblán, így a nézők valódi csatát látnak majd. Az előadás egyébként egy igazi sakkjátszma lépéseire épül, ezekre „igazítja rá” a darabot Matuz János két szakértő, dr. Veszprémy László hadtörténész, középkorkutató, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója és Fehérvári István, a Fejér Megyei Sakkszövetség főtitkára segítségével.

A hétfői castingon már a jelmezekhez szükséges méreteket is levette a diákokról Tőke Melinda jelmezkészítő: mindenkinek lesz inge, nadrágja, egy felöltő övvel, és persze a figurát jelképező fejfedőt is kapnak a játékosok – hangzott el. Meg is alakult a sötét és a világos „csapat”, jövő hétfőn már az első próbák is elkezdődnek majd. Május elejére minden mozdulatot, lépést, fegyveres összecsapást tudnia kell a játékosoknak azokra a zenékre, amelyek szorosan hozzátartoznak az előadáshoz, ezeket Cserta Balázs, Matuz János állandó alkotótársa szerzi. Az Emlékhelyek Napján lesz a bemutató, amit augusztusban több előadás követ majd, hiszen az élő sakkjátszma a Koronázási Ünnepi Játékok idején is látható lesz a belvárosban.

Fotó: Lőrincz Miklós

Koronázási szertartásjáték, Koronázási Ünnepi Játékok, Nemzeti Emlékhely, sakk