A reformkor célkitűzései, március 15. eseményei és a szabadságharc keretezi annak a tizenkét főúri lánynak a történetét, akik az 1847/48-as tanévben Teleki Blanka pesti lánynevelő intézetébe jártak. Az idei március 15-i ünnepi műsor az ő nézőpontjukból idézi meg a forradalom eszméit és történéseit.

Idén is fehérvári fiatalok, ezúttal a Kodolányi János Gimnázium diákjai elevenítik meg 1848 tavaszát: az ő ünnepi műsorukkal emlékezik a város a forradalom és szabadságharc hőseire. A forradalmat női szemmel bemutató, A virágnak megtiltani nem lehet lehet – Lányregény a szabadsághoz című produkció, amelyet Bobory-Michna Boglárka írt és rendezett, délelőtt tízkor és délután kettőkor látható a Városház téren.

A produkció szereplői, a gimnázium Színpadka színjátszó csoportjának tagjai és a felnőtt szereplők hetek óta próbálják a darabot. Bobory-Michna Boglárka azért választott női történetet, mert a színjátszó csoportban sokkal több a lány, mint a fiú – így most nem is a forradalom (férfi) vezéralakjain van a hangsúly, hanem a történelemkönyvek számára láthatatlan szereplőkön, akik ugyanúgy részesei, megélői, sőt, továbbörökítői mindannak, ami azokban a napokban történt.

Teleki Blanka a reformkor zenitjén nyitotta meg magyar tanítási nyelvű lánynevelő intézetét Pesten, ahova az 1847/48-as tanévben már tizenkét főúri lány járt. Tanári gárdájában csupa kimagasló tehetségű ember volt, közöttük például a kiváló természettudós, Hanák János, vagy a márciusi események miatt is híressé vált történész, Vasvári Pál.

„A nyomorultak attól félnek, hogy néhány év múlva egy tucat hazafiasan gondolkozó nővel több lesz Magyarországon!” – hangzik el a történet elején Teleki Blankától azután, hogy kézhez veszi a Pesti Hírlap a lánynevelő intézet hirdetését elutasító levelét, majd megkezdődik az 1847-48-as tanév. Új lányok érkeznek az intézetbe, és hamar kiderül, hogy őket is foglalkoztatja a barátság, szerelem és az előttük álló élet; ugyanúgy vágynak a boldogságra és a szabadságra, csak éppen a történelem kontextusa lesz más.

A darab során bepillantást nyerhetünk az intézet életébe, a nagyon fontos magyar- és történelemórákba, de a történet természetesen a márciusi 15-i eseményekben csúcsosodik ki.

Fotó: Lőrincz Miklós

fókusz, Március 15.