Március 15.

2024. január 17.   SZKKK  

Mikor:
2024. március 15., péntek @ 09:00 – 16:00 Europe/Budapest Időzóna
2024-03-15T09:00:00+01:00
2024-03-15T16:00:00+01:00
Hol:
Belváros
Székesfehérvár
Városház tér és Zichy liget
Költség:
Ingyenes

Idén is fehérvári fiatalok, ezúttal a Kodolányi János Gimnázium diákjai elevenítik meg 1848 tavaszát: az ő ünnepi műsorukkal emlékezik a város a forradalom és szabadságharc hőseire. A forradalmat női szemmel bemutató produkciót két alkalommal is láthatják majd az ünneplők a Városház téren március 15-én; az ünnepi események másik helyszíne pedig a Zichy liget lesz.

Ünnepi programok a Zichy ligetben:

9.00–14.00 Fehérvári Huszárok bemutatója, lovagoltatás

9.00–15.00 Hagyományőrző honvéd tüzérek bemutatója

9.00–15.00 Népi játékok: kosaras körhinta, népi játékok (sajtlabirintus, hordólovaglás, tandem sí, gólyalábak, billegők, medvetalpak, lápjárás, horgászat, csirkepofozó, frászkarika, memóriatábla, egyensúlyozó gerenda, lengőteke, csigafuttató, kötélhúzás, célba dobás, asztali játékok).
Kézműves foglalkozások: nemzeti színű bojtok fűzése és karkötő készítése

Ünnepi programok a Városház téren:

9.00–17.00 József-napi vásár

10.00 Ünnepi műsor: A virágnak megtiltani nem lehet – Lányregény a szabadsághoz • A Kodolányi János Gimnázium produkciója

– MH Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar és a történelmi zászlók bevonulása
– Ünnepi beszédek
– Koszorúzás az Ady Endre utcában, a Fekete Sas Szállónál

10.00–16.00 Kézműves foglalkozások: ólomfigura-öntés, kokárdanemezelés
Betyár Tanya népi játszótér: birkapásztor, kofamérleg, dárdaütés, bögredobálás, almaszedegetés, Betyár 7 próba

13.30–14.00 Szelíd szavú hősök – avagy nők a forradalomban • A Szabad Színház utcaszínházi előadása

14.00 Ünnepi műsor: A virágnak megtiltani nem lehet – Lányregény a szabadsághoz • A Kodolányi János Gimnázium produkciója

A történelem nagy eseményei mögött mindig emberek, életek vannak. Ott vannak a nagyok, azok, akik kimozdítják a világot a négy sarkából; akik megindítói és vezetői lesznek az eseményeknek. De ott vannak azok is, akik a történelemkönyvek számára láthatatlanok, de ugyanúgy részesei, megélői, sőt, továbbörökítői mindannak, ami történt.

Ilyen lehetett az a tizenkét lány, akik a 1847-48-as tanévben Teleki Blanka iskolájába iratkoztak be. Az idei március 15-i műsor ezeknek a lányoknak a nézőpontjából idézi meg a forradalom eszméit és történéseit. Tizenkét lány, akinek a gondjai, élete sokban hasonlíthat a mai lányokéra: őket is foglalkoztatja a barátság, szerelem és az előttük álló élet; ugyanúgy vágynak a boldogságra és a szabadságra, csak éppen a történelem kontextusa más. Az „A virágnak megtiltani nem lehet lehet – Lányregény a szabadsághoz” című darabot Bobory-Michna Boglárka írta és állította színpadra a Kodolányi János Gimnázium Színpadka színjátszó csoportjával. Az előadást kétszer, 10 és 14 órakor láthatják az érdeklődők március 15-én.

A délelőtti műsort követően ünnepi beszédet mond dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, ezután az ünnepség az Ady Endre utcában, a Fekete Sas Szállónál koszorúzással ér véget.

A nap további programjainak sorában a Zichy ligetben 9 órától a Fehérvári Huszárok bemutatója, lovagoltatás, hagyományőrző honvéd tüzérek bemutatója, népi játékok és kézműves foglalkozások várják a családokat.

A Városház téren a József-napi vásárban kézművesek, őstermelők kínálják portékájukat. A gyerekek kézműves foglalkozásokkal, népi játékokkal tölthetik az időt, a vállalkozó szelleműek a Betyár Hétpróbán tehetik próbára ügyességüket és szerezhetnek oklevelet. Fél kettőtől „Szelíd szavú hősök – avagy nők a forradalomban” címmel a Szabad Színház utcaszínházi előadásának lehet részese a közönség.

A virágnak megtiltani nem lehet
Lányregény a szabadsághoz

Ünnepi műsor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója tiszteletére
a Kodolányi János Gimnázium diákjainak előadásában

Szereplők:

Teleki Blanka: Szigeti Anna

Lővei Klára: Molnár Boglárka

Az intézetben tanuló lányok:

Puteáni Róza: Kiss Noémi Anna

Erdélyi Erzsébet: Horváth Boglárka

Básty Hermina: Homoki Hanna

Sztojka Júlia: Pajor Natália

Perényi Malvina: Balogh Ludovika

Dőry Matild: Meszlényi Lili

Korniss Antónia: Kasó Panna

Blaskovics Nina: Nagy Bettina

Sztankovánszky Teréz: Aladics Eszter

Sztankovánszky Mária: Hári Boglárka

Csernovics Anna: Drávucz Nikolett

Csernovics Laura: Diamant Eszter

Szabó Márton: Nagy Zotmund

Hanák János: Balogh Mihály

Vasvári Pál: Roszel István

Petőfi Sándor: Behina Róbert

Jókai Mór: Vernyik Marcell

A bíró: Lakatos Bence

A zenéket szerkesztette és a dalokat betanította: Mits-Kovács Eszter

Ének: Andó Anna

Stúdiófelvétel: Cserta Balázs

Írta és rendezte: Bobory-Michna Boglárka


1846-ban a reformkor lassan zenitjére ér.

Balatonfüreden vízre bocsátják a Kisfaludy nevű gőzhajót. Megnyílik Magyarország első vasútvonala Pest és Vác között. Arany János megírja a Toldit, Jókai Mór a Hétköznapok című regényével indul meg prózaírói pályáján. Petőfi Sándor megjelenteti a Felhők versciklust.

Teleki Blanka pedig megnyitja magyar tanítási nyelvű lánynevelő intézetét Pesten. Hitt a nevelés, oktatás fontosságában, és küldetésének tekintette, hogy hazánk főúri lányait magyar nyelvre és magyar kultúrára is tanítsa. Tanári gárdájában csupa kimagasló tehetségű ember volt, közöttük például a kiváló természettudós, Hanák János, vagy a márciusi események miatt is híressé vált történész, Vasvári Pál. Az első évben még csak két tanulóval indult meg az oktatás, de az 1847/48-as tanévben már tíz fölé emelkedett a tanulók száma.

Az idei március 15-i műsor ezeknek a lányoknak a nézőpontjából idézi meg a forradalom eszméit és történéseit. Tizenkét lány, akinek a gondjai, élete sokban hasonlíthat is a mai lányokéra, őket is foglalkoztatja a barátság, szerelem és az előttük álló élet; ugyanúgy vágynak a boldogságra és a szabadságra, csak éppen a történelem kontextusa más. Puteáni Róza, Erdélyi Erzsébet vagy éppen Perényi Matild és a többi lány mind létező alakok, mindegyikük az intézet tanulója volt hosszabb-rövidebb ideig. De a köréjük szőtt mese: mese. Ha úgy tetszik: lányregény. A mese díszletei viszont annál valóságosabbak: a reformkor célkitűzései, március 15. eseményei és a szabadságharc keretezi történetüket.

Tizenkét lány, aki hitt a forradalomban, akinek a története lányregény a szabadsághoz.