Újabb epizódjához érkezett a Székesfehérvári Királyi Napokat felvezető sorozat: a szombati Királyok a Belvárosban esemény résztvevői Szent László király, felesége, Rheinfeldi Adelhaid, lányuk, Szent Piroska, valamint I. Géza király óriásbábjai voltak, az óriások által megjelenített királyi alakokat Szabó Miklós mutatta be a közönségnek. A bábokat az II. András Király Lovagrend és a Sub Rosa régizenei együttes kísérte el Fő utcai sétájukon, a felvonulás végén, az Országzászló téren a lovagrend bemutatót is tartott, a lőfegyverekre helyezve a hangsúlyt. A rendezvény Korsós Kinga (koboz, ének) és Udvardi Márton (furulyák, trombita, ének, harmónium) kiskoncertjével zárult.

A Királyok a Belvárosban című történelmi programsorozat szombati rendezvénye Szent László király és családja emléke előtt tisztelgett: a belvárosban óriásbáb formájában megjelent Szent László, felesége, Rheinfeldi Adelhaid, lányuk, Szent Piroska, valamint Szent László bátyja, I. Géza király is. Szent László királyt (uralkodott: 1077–1095) a magyar történelem egyik legnagyobb alakjaként, „lovagkirályként” tiszteljük. Katonai és erkölcsi példamutatása, valamint egyházszervező tevékenysége révén a középkori eszményi uralkodó megtestesítője lett. Nevéhez kötődik például a gyulafehérvári püspökség megalapítása, és ő rendelte el az első magyar szentek (István, Imre, Gellért) ünnepélyes szentté avatását 1083-ban.

Felesége, Rheinfeldi Adelhaid német hercegnőként érkezett Magyarországra, és házasságuk révén erősödtek a Magyar Királyság nyugati kapcsolatai. Adelhaid nemcsak politikai, hanem erkölcsi tekintetben is méltó társa volt Szent Lászlónak. Lányuk, Szent Piroska, a bizánci császári udvarba került, ahol Eiréné néven vált ismertté. Miután feleségül ment Ióannész Komnénosz bizánci trónörököshöz, komoly szerepet játszott a keleti kereszténység és a magyar királyi ház kapcsolatainak elmélyítésében. Jámborsága és jótékonykodása miatt a keleti egyházban szentként tisztelik. A rendezvényen megjelent I. Géza király (uralkodott: 1074–1077) óriásbábja is: Géza Szent László bátyja volt, és bár rövid ideig uralkodott, a trónviszályokkal terhelt időszakban megteremtette az alapokat öccse későbbi, békés és virágzó kormányzásához.

A királyi sétához a zenei aláfestést a Sub Rosa régizenei együttes szolgáltatta. Az 1999-ben alakult zenekar középkori, azon belül is legfőképpen 13. századi európai hangszeres zenét játszik. A több száz éves darabokat a középkorban használt hangszereken, korabeli viseletben szólaltatják meg.

Az óriásbábokat ezúttal az I. András Király Lovagrend tagjai kísérték a Fő utcán, és bemutatót is tartottak az Országzászló téren – látványos, főként a lőfegyverekre  hangsúlyt fektető bemutatójuk hagyományosan nagy sikert aratott. A lovagrendet 2004-ben alapították, célja a magyar katonai hagyományok kutatása és bemutatása. Elsősorban az Árpád-házi királyok, azon belül I. András korával foglalkoznak, de néhány fegyverük, ruházatuk már a késői középkort idézi. A rendezvényeken harcosaik és úrhölgyeik korhű ruházatot, illetve vértezetet viselnek.

Az eseményt Korsós Kinga (koboz, ének) és Udvardi Márton (furulyák, trombita, ének, harmónium) kiskoncertje zárta. A duót folklórból fonódó kamarazene jellemzi, improvizációkkal. Műsoraikat számukra kedves dalokból válogatják, amelyben a kincsek lelőhelyei elérnek a Gyimesektől Grúziáig.

A Királyok a Belvárosban kezdeményezés nemcsak múltunkat idézi meg, hanem élővé is teszi Székesfehérvár történelmét, amely e királyi alakok révén ma is a magyar emlékezet központja marad.

 

 

fókusz, Székesfehérvári Királyi Napok

---