A négy kiváló énekes alkotta kvartett és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar mellett több kitűnő kórus tagjai lépnek színpadra az idei Musica Sacrán. Rossini Petite messe solennelle című művét a székesfehérvári Alba Regia Vegyeskar, a Primavera Kórus, az Ars Musica Vegyeskar, valamint a Magyar Rádió Énekkara, a Budapesti Lantos Kórus, a kaposvári Vikár Béla Vegyeskar és a Budapesti Kórus közreműködésével hallhatjuk augusztus 12-én a Nemzeti Emlékhelyen.

Alba Regia Vegyeskar

Az Alba Regia Vegyeskar története több mint száz évre nyúlik vissza, a kórus jogelődje az 1892-ben alapított Déli Vasúti Dalárda, amely 1949-ben alakult MÁV Vegyeskarrá. Az Alba Regia nevet 1971-ben vette fel a kórus, amely a legendás karnagy, Kenifel Ferenc vezetésével már a következő évben megszerezte az első országos minősítést. Ezt sorban követte a többi, az együttes rendszeresen sikerrel szerepelt a hazai kórustalálkozókon, több alkalommal a Magyar Rádióban is felléptek. A színvonalas műsorok, az itthoni elismerések nyomán számos külföldi meghívásnak is eleget tettek az elmúlt évtizedekben: Bécsben, Velencében, Prágában, a németországi Renningenben is koncertezett a kórus. A kilencvenes évek elején az Alba Regia egyesült az Ikarus Kórussal, azóta a Fricsay-díjas Kneifel Imre vezeti a vegyeskart, amely – folytatva a hagyományokat – Finnországban, Olaszországban, Horvátországban lépett fel sikerrel. Az Alba Regia Vegyeskart 2000-ben hivatalosan is hangversenykórussá minősítették. Repertoárjukon a zeneirodalom kiemelkedő művei szerepelnek: énekelték Mozart Requiemjét, Beethoven IX. szimfóniáját, Orff Carmina Buranaját. Rendszeres résztvevői a hangversenybérlet sorozatok koncertjeinek, a városi rendezvényeknek, a Zenei Világnapon, a Musica Sacrán tartott előadásoknak.

Primavera Kórus

A Primavera Kórus 1972-ben alakult – akkor még ifjúsági kórusként – Horányi Ottília vezetésével. A vegyeskar rendszeresen énekel városi és országos rendezvényeken. A Magyar Rádió Kóruspódium mozgalma keretében többször készült velük felvétel, felléptek élőadásban is. Kétszer nyerték el a Kiváló együttes címet, 1992-ben a Székesfehérvárért díjat is kiérdemelték. Eddig öt önálló lemezük készült. Nemzetközi fesztiválon jártak Várnában, Barcelonában, ahol díjakat is nyertek. A testvérvárosi kapcsolatoknak köszönhetően vendégszerepeltek Horvátországban, Németországban, Szlovéniában, Felvidéken és Erdélyben. A kórus a saját koncerteken kívül rendszeresen énekel oratórikus műveket az Alba Regia Szimfonikus Zenekarral, szerepelnek a nyári Harmonia Albensis sorozatában és az augusztusi Királyi Napokon, a Szertartásjátékokban is.

Ars Musica Vegyeskar

Az Ars Musica Vegyeskart az azonos nevű, 2013-ban alakult egyesület tagjai alkotják. A kórus az énekelni tudó és szerető amatőr muzsikusoknak teremt lehetőséget a közös zenélésre, arra, hogy Kodály szellemében fejlesszék zenei képességeiket, fejlesszék tudásukat. Elsősorban Székesfehérváron és környékén lépnek fel, de élénk kapcsolatokat ápolnak más együttesekkel a határon innen és túl. Tavaly közreműködtek a Harmonia Albensis koncertjén, ahol Boross Csilla operaénekessel és Medveczky Ádámmal dolgozhattak együtt. Részt vettek a Musica Sacra előadásán is. A kórus vezetője Szabó Adrienn.

Budapesti Lantos Kórus

A Budapesti Lantos Kórus elődje 1950-ben jött létre, Budapesti Ifjúsági Kórus néven 1990 óta szerepel, ebben az évben vette fel az alapító karnagy, Lantos Rudolf nevét. A jelenlegi létszám 60-70 fő között mozog, fiatalok és idősek együtt énekelnek. A kórus miséket, oratóriumokat is repertoárjára vesz, de a capella műveket, egyházi kórusműveket, megzenésített verseket, népdalfeldolgozásokat is előad. Az utóbbi években több alkalommal sikerrel szerepeltek Hollandiában, Svájcban, Csehországban, Lengyelországban, Erdélybe és Ausztriában. A II. Krakkói Nemzetközi Kórusfesztiválon bronz fokozatot szereztek. Közreműködtek több lemezfelvételen, saját hangversenyeikről is készítenek felvételeket. A kórus vezetője Gerenday Ágnes.

A Magyar Rádió Énekkarának tagjai

A Magyar Rádió Énekkara 1950-ben alakult. Repertoárja felöleli a klasszikus kórusmuzsika minden területét az a cappella kórusművektől az opera- és oratóriumirodalom remekműveiig. Koncertjein a klasszikus és kortárs zeneszerzők művei egyaránt szerepelnek, így a legnevesebb magyar szerzők, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Ligeti György, Kurtág György, Eötvös Péter, Vajda János, Orbán György szerzeményei is. A kórus közreműködésével számtalan rádió- és televíziófelvétel és több mint 80 lemez készült. Az 1997-ben, Solti Györggyel és a Berlini Filharmonikusokkal rögzített Kodály- és Bartók művekből álló CD-t a klasszikus zenei kategóriában Grammy-díjra jelölték. A Budapesti Fesztiválzenekar és a Magyar Rádió Énekkara közös felvétele, amelyen Mahler II. szimfóniája hallható, elnyerte a 2007-es Gramophone-díjat. Az MR Énekkar rangos nemzetközi fesztiválok rendszeres meghívottja, fellépett már a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a Pesarói Rossini Fesztiválon és a Bécsi Ünnepi Játékokon is. Vendégszerepelt a világ számos országában. Állandó szereplője a Fischer Ádám vezetésével 2006-tól évente megrendezett budapesti Wagner-napoknak. Számos híres vendégkarmester vezényelte az együttest, többek között Yehudi Menuhin, Lamberto Gardelli, Giuseppe Patané, Marcello Viotti, Yuri Simonov, Michael Stern, Jose Cura, Ferencsik János, Eötvös Péter, Vásáry Tamás és mások. 1985-ben a kórust magas színvonalú művészi tevékenységéért Bartók–Pásztory Díjjal tüntették ki. Az Énekkart 2014 augusztusa óta Pad Zoltán vezető karnagy irányítja.

Vikár Béla Vegyeskar (Kaposvár)

Több mint 90 éve, az 1924-1925-ös évadban kezdte működését a kaposvári Vikár Béla Vegyeskar jogelődje, az Iparos Dalárda. Az 50-60 fős együttes férfikarként működött a II. világháborúig, 1945 után újjászerveződött, 1962-ben a Zeneakadémián már mint Vikár Béla Vegyeskar mutatkozott be. 1964-től Zákányi Zsolt Liszt-díjas karnagy vezette az énekkart 36 éven keresztül. 2000 novemberétől Ludmány Géza, a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével kitüntetett, Artisjus-díjas karnagy vezeti az énekkart. Az elmúlt évtizedek alatt bemutatták az egyetemes és a magyar kórusirodalom legszebb gyöngyszemeit. 2012-ben elnyerték a megyei Príma díjat. Küldetésüknek tekintik, hogy részt vegyenek falunapokon, városi és megyei rendezvényeken, jótékonysági hangversenyeken, ápolják a testvérvárosi kapcsolatokat. A követésre méltó csapatmunkában apáról fiúra száll az örökség, ma is együtt énekel a kórusban az idősebb és a fiatalabb nemzedék. A kórus Európa hírű, örökös, kiváló hangversenykórus minősítéssel rendelkezik.

Budapesti Kórus

A Budapesti Kórust 1941-ben Bárdos Lajos alapította a Palestrina és a Cecília kórusok egyesítésével. Az együttes célja a kezdetektől az a cappella- és a zenekari karénekművészet ápolása és a magyar zenei kultúra fejlesztése volt. A hazai zenei élet számos rangos budapesti és vidéki eseményén kívül több olasz-, német- és franciaországi, valamint hollandiai és ausztriai turné sikerei is bizonyították az együttes előadásainak művészi színvonalát. A Budapesti Kórus hat évtized alatt 130 – köztük sok világhírű – karmester vezényletével több mint 1200 hangversenyt adott nagyrészt Magyarországon, de felléptek számos más európai országban is. A 2011-ben Magyar Örökség, 2015-ben Kölcsey Ferenc-díjjal kitüntetett kórus repertoárja rendkívül gazdag: 116 komponista – Bach, Händel, a bécsi klasszikusok, a romantikusok és a huszadik század szinte valamennyi híres oratóriumát – szám szerint 325 művét mutatta be a kórus. Hanglemez készült 25 zeneszerző 48 szerzeményéből, többek között Bach Magnificatjából, amelyet Otto Klemperer vezényelt, valamint Liszt Ferenc és Kodály Zoltán minden nagy művéből. A Forrai Miklós által dirigált Christus oratórium Párizsban Grand Prix-t nyert. A kórus az alapítástól kezdve hosszú évtizedekig az Országos Filharmónia fenntartásában működött, 1990 óta egyesületként tartja fenn magát. A Budapesti Kórus karigazgatója 2015 óta Uzsaly Bence András.

Musica Sacra, Székesfehérvári Királyi Napok