Hírek

Az operától a kortárs jazzig

2020. szeptember 13.   Hajnal Csilla  

A zene volt a témája szombaton este a Backstage sorozat Fülbemászó című programjának. Komolyzenéről könnyedén, azaz opera standup formájában; érdekes, kiváló zenékkel illusztrált beszélgetés a kortárs jazz világáról; ütős koncert, szó szerint és átvitt értelemben is – aki eljött, biztosan nem bánta meg a döntését. Az este befejezéseként a Fehérv-ART kertmoziban a Bohém rapszódia című filmet láthatták a nézők az Öreghegyi Közösségi Ház kertjében.

Ha ma élne, Hollywood sztárja lenne, minden filmhez ő írná a zenét – a magával ragadóan hatásos muzsikát komponáló Puccinit mutatta be ezen a rendhagyó módon Hábetler András, aki a FareMidó Társulattal arról igyekezett meggyőzni a különleges, zenés standup formájában közönséget, hogy az opera egyáltalán nemcsak a vájt fülűeknek élvezetes, hanem igenis bárki számára „fogyasztható” műfaj. Az operaénekes-rendező közvetlen, igen szórakoztató stílusban beszélt például Mozart időtlen nagyszerűségéről: „nála nagyobb zseni nincs is”, hallottuk. Bizonyíték erre mindaz, amit rövid életében alkotott, közöttük is az a darab, ami Hábetler szerint a „világ legjobb operája”. A Figaro házassága nem félistenekről, sorsfordító csatákról, hősökről, hanem rólunk, átlagos emberekről, az életről szól; benne van minden emberi viszony, amit ismerünk, átélünk, amitől szenvedünk vagy jól érezzük magunkat. Hallottunk részletet a Don Giovanniból, kiegészítve a hódítás titkával, azaz a férfiaknak szóló tanítással arról, hogy „mi kell a nőnek”: romantika, kaland vagy éppen szentimentális érzelmek. Wagner „pimaszul időtlen zenéjéből” ugyan nem kaptuk meg az ígért „röpke három és fél órás” ízelítőt, viszont az kiderült, hogy a Nibelung gyűrűje akár a Csillagok háborúja vagy A Gyűrűk Ura „előképének” is tekinthető, akkora „filmes sztori” van benne. A duókban Fodor Beatrix volt Hábetler András partnere, akivel mókás jeleneteket improvizáltak – például a kert fájáról szedett almákat használva – a nagyszerű zenék köré. Az esten Köteles Géza zongorán működött közre.

Az opera után egy másik műfajjal ismerkedhetett a közönség: a kortárs jazz világába kalauzolt Szabó Balázs zenetörténész és a lemezgyűjtő, koncertszervező Kiss György beszélgetése. Gyorsan kiderült, nem is járunk olyan messze a komolyzenétől, hiszen a jazzmuzsikusok szívesen használják fel, alakítják át a komoly darabokat a maguk kedvére. Illusztrációként egy Schumann-darabot és az abból, vagy inkább annak ihletésére készült jazz változatot hallhattuk. CD-ről természetesen – a két zenerajongó, lemezgyűjtő egyetértett abban, hogy igazi zenei élményt csak ezek, vagy a mostanában újraéledő bakelitek adnak. Meséltek szenvedélyükről is: Kiss György tizenéves kora óta rengeteg zenét hallgatott, és aki sok zenét hallgat, az előbb-utóbb gyűjteni is kezdi őket – mondta. Koncerteket szervez és lemezforgalmazással is foglalkozik. Szabó Balázzsal is a boltban találkozott és ajánlott neki hallgatni valót, így lett gyűjtő belőle is. A mai jazz mindent integrál a heavy metaltól a komolyzenéig, mindig vannak új ötletek, ez az, ami érdekessé teszi ezt a világot – magyarázta Kiss György. A free jazznak is nevezett kortárs jazzben nem lehet rutinból játszani, a muzsikusok sokszor maguk sem tudják, mi fog történni: rendkívül nagy koncentrációt, egymásra figyelést igényel a zenélés, már csak azért is, mert nem csupán pár percet, hanem hosszú, néha 20–25 perces blokkokat játszanak – emelte ki Szabó Balázs is. Kár, hogy ezeket a muzsikusokat csak viszonylag kevesen ismerik itthon – fogalmaztak mindketten. Fantasztikusan képzett, zseniális zenészek vannak közöttük, akiket élőben is meg kell nézni, hallgatni, ha lehet, az első sorból. Hihetetlen, szinte spirituális élmény átélni azt, ahogy a „zenészek kiteszik a szívüket” a színpadon, ahogy „működik a kémia közöttük” és végül megszületik a zene: minden koncert más és más, még ha ugyanazt a témát járják is körbe.

A programot az Alba Regia Szimfonikus Zenekar ütős virtuózainak koncertje zárta: Horváth Gábor, Kolics Máté és Pálföldi Tamás muzsikált a színpadon, a közönséget is bevonva a zenélésbe, amelyben a hagyományos ütős hangszerek mellett kukákat is használtak. Koncertjükben körbejárták a világot, többek között afrikai és japán dallamok, motívumok is felcsendültek a színpadon. 

Az este még egy kellemes mozizást is kínált a közönségnek, a Bohém rapszódia című Oscar-díjas filmet a Fehérv-ART kertmozi keretében vetítette a Barátság mozi csapata.