Harminc évvel ezelőtt, 1991. június 19-én hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarország területét – ebből az alkalomból rendezett utcakiállítást a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ a belvárosban. Az Országzászló téren június 28-ig látható tárlat Sinka Jenő, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének Fejér megyei elnöke által összeállított kiállítás alapján készült.
Az Országzászló téren látható kiállítás 1944-től 1991-ig mutatja be a szovjet megszállás időszakát, az azzal összefüggő történéseket. A képek olyan témákat is érintenek, mint a „malenkij robot” vagy a GULAG, felidézik az 1956-os forradalom időszakát, bemutatják a végleges kivonulást. A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ által szervezett utcakiállítás Sinka Jenő, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének Fejér megyei elnöke által összeállított tárlat alapján készült, amelyet korábban több alkalommal is láthattak már a székesfehérváriak. A kiállítást a 30. évfordulón utcakiállítás formájában valósította meg az intézmény, hogy minél többen – a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők is – láthassák.
Magyarország területét 1991. június 19-én hagyta el az utolsó idegen megszálló katona. Ez a nap történelmi fordulópont, hiszen 1944. március 19., a német megszállás óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön. A rendszerváltozáskor megindult tárgyalások nyomán az első alakulat 1989. április 25-én indult el a Szovjetunió felé. Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént.
A szovjet katonák 340 telephelyet, hatezer épületet és hétezer lakást ürítettek ki. Összesen 1547 vonatszerelvény, több mint 34 ezer vagon szállította el a Déli Hadseregcsoport felszereléseit, több mint 100 ezer szovjet állampolgár távozott Magyarországról: ennek mintegy fele katona, fele pedig polgári alkalmazott és családtag volt.
Fotó: Szili Zsuzsanna és Lőrincz Miklós
