Városismertető séták, épületbejárások vezetéssel, előadás és beszélgetés, koncert – a Kulturális Örökség Napjainak eseményei között is találhattak érdekes programokat az építészeti kultúra iránt érdeklődő látogatók, akik a múzeum aktuális kiállításait is belépő nélkül láthatták a hétvégén.

A magyar királyi vallás- és közoktatási miniszter 1872 áprilisában kelt rendeletével hozta létre a magyar műemlékek védelmét szolgáló első saját állami intézményt, a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságát, így ebben az évben a rendezvénysorozat a 150 éve született magyar műemlékvédelem előtt tisztelgett.

A Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódó programok sorában szombat délután az 1989-ben az Europa Nostra fődíjával kitüntetett Rác utca történetével ismerkedhettek a kíváncsiak a Csutiné Schleer Erzsébet okleveles építészmérnök és műemléki szakmérnök vezette séta keretében. Az építész-tervező, aki annak idején a műemlékileg védett terület hasznosítási tervét és a legtöbb ház felújítási tervét készítette, a séta során felidézte a városrész történetét és a ma már csak skanzenként emlegetett 130 méternyi házsor nyolcvanas évekbeli újjászületését. Beszélt az „Egy üzem – egy műemlék” akcióról, amelynek keretében a fehérvári nagyvállalatok, intézmények „örökbe fogadták” az utca egy-egy házát, vállalták annak újjáépítését és hasznosítását. A séta érintette az utca közepén található szerb ortodox templomot is, ennek történetéről Sándorovits László, a szerb ortodox egyházközség világi elnöke és Csepeli Attila elnökhelyettes beszélt. A templom szombaton és vasárnap is várta a látogatókat, szombaton a szerbség betelepüléséről szóló előadást hallhattak az érdeklődők, vasárnap pedig – már hagyományosan – a Vox Mirabilis Kamarakórus koncertje zárta itt a programot.

Ahogyan a templom, úgy a Fejér Megyei Levéltár épülete is minden évben megnyitja a kapuit az örökség napok idejére, és az épületbejárás mellé minden évben valami csemegével is szolgál az intézmény. Idén például egy kis időutazást a nyolcvanas évekbe: a nyáron megnyílt „Volt egyszer egy településfényképezés – Fejér megye 1984–85-ben” című kiállítás a képek mellett a kort idéző szobabelsővel, Sokol rádióval, retro hifi berendezéssel, Moncsicsivel, Rubik-kockával és a Gazdálkodj okosan! társasjátékkal kelt otthonosságérzést a belépőben, a harmincas-negyvenes korosztálytól fölfelé legalábbis biztosan. Ha maguk nem is használták, de jó ismerősük lehet a kor ikonikus darabja, a műszálas, főleg nejlonból készült, színes mintás otthonka is, amely praktikussága miatt – könnyen mosható, nem kell vasalni, zsebeiben sok minden elfért – lett népszerű. Láthattunk persze elegáns öltönyt is, amelyben a pártirodán vagy éppen a tanácsnál feszíthettek az elvtársurak annak idején. Ahogyan a polcon sorakozó üdítős üvegek, vagy a tárlóban a Mókus őrs naplójának gyöngybetűkkel írt sorai, és persze az évekig várt Trabant kezelési útmutatója.

A nyolcvanas évek közepén a Hazafias Népfront által szervezett fényképezési akció a főváros és az 50 ezer főnél nagyobb városokon kívül az ország minden települését érintette. A középületek – templom, óvoda, iskola, üzemek, üzlet és vendéglő – mellett a magánházakat is lefotózták, megörökítve ezzel a falvak hétköznapi „arcát”. A Levéltár kiállításának képein tömegével láthatók az egykori parasztházak helyére épült „Kádár-kockák”: a jellemzően 100 négyzetméteres, sátortetős házak – épp úgy, ahogyan a városokban az ekkoriban épült panelházak tették – alapvetően megváltoztatták, „egyenruhásították” a falvak arculatát. A kiállítás szeptember 22-ig még megtekinthető.

Szombaton több turnusban is várta a látogatókat a több éves felújítást követően augusztusban újranyitott Szent István-székesegyház. Sokan voltak kíváncsiak a munkálatokról szóló előadásra, amely bemutatta az előkészületek folyamatától kezdve a restaurátorok rendkívüli munkáján át a mostani állapotig vezető utat. A bazilika minden részében megszépült, megújult, a falképektől az oltárképeken át a faragott bútorokig. Vasárnap a belváros másik ékessége, a Hiemer-ház is kinyitotta kapuját az érdeklődők előtt.

A Szent István Király Múzeum aktuális kiállításait ingyenesen látogathatták a belvárosi programokra érkezők a hétvégén. Vasárnap a Csók István Képtárban a Community|Building – Közösség|Építés című kiállításban rendeztek beszélgetést a kiállító művészekkel, szombaton pedig a Deák Gyűjtemény gyönyörű freskós termében hallhattak érdekes előadást a látogatók: a keletkezés körülményeiről, a hatásokról, a magyarországi párhuzamokról Dományi Virág művészettörténész beszélt. A természet, a madarak, a növények, a bukolikus világ iránti érdeklődés a felvilágosodás korából ered, az egzotikus utakról sok mindent, növényt és állatokat is, elhoztak Európába, ahol aztán vadasparkokat, madárházakat építettek  – az ott készült rajzok, vázlatok biztosan inspirálták a későbbi madaras termek, szobák freskófestőit. Ahogyan a főúri gyűjteményekben fellelhető fajansz és porcelán vázákra, tálakra festett felröppenő madarak, pillangók, magasba törekvő növények is, de a freskós termekben látható ábrázolások előképeinek tekinthetők a németalföldi csendéletek is: az ezeken látható tálakhoz hasonlóakat felfedezhetünk a madaras szobák megfestett falrészletekre helyezve.

A Deák Gyűjtemény freskós terméhez hasonló madaras szoba található például Vácott, a nagypréposti palota dísztermében papagájok, pálmafák, kócsagok díszítik a falakat, a Fehérváron látható módon fonódnak a fák az ajtó köré. A közelben Móron, a Lamberg-kastély női lakosztályában és a tatai angolpark kiskastélyában látható madaras szoba – utóbbit sajnos nagyon megviselte az idő, a kastélyt mindenre használták az évtizedek során és egyáltalán nem kímélték. A freskó szinte teljesen megsemmisült, csak néhány régi fekete-fehér fotó maradt fenn róla, ezekről készült színes nagyítást, amit a megmentett részek fölé kivetítve láthatnak az érdeklődők. Ahogyan a vadasparkok, madárházak – gazdagságtól függő méretben – kedveltek voltak főúri körökben, úgy a freskós, madaras termek, szobák is, ezek közül több ma is látható például a noszvaji De la Motte-kastélyban, Edelényben, Egerben vagy Budán, a Fortuna utcán egy ma étteremként működő épületben.

A Csitáry-éra épületeivel ismerkedhettek a vasárnap délutáni városi séta résztvevői. A két világháború közötti időszak legjelentősebb székesfehérvári polgármestere dr. Csitáry G. Emil volt, aki a város modern alapjait kezdte el lerakni fejlesztési tervével. Az érdeklődők Váczi Márk történész, városkutató vezetésével a belvárosban és közvetlen környezetében kalandoztak, hogy megismerjék azokat az épületeket, tereket, szobrokat, amelyekkel a Csitáry-éra során gazdagodott a város képe.

Szó szerint a vetítővászon mögé is bepillanthattak azok, akik részt vettek a Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódó programokat záró vasárnapi bejáráson a Barátság moziban. Györfi Péter moziszervező, a mozi gépésze beszélt a fehérvári mozik – elsősorban természetesen a Barátság mozi – történetéről, a korábbi és jelenlegi vetítési és hangtechnikákról, a filmkópiák útjáról. A gépteremben részletesen bemutatta a korábbi 35 mm-es vetítőgépet és a jelenlegi digitális mozigépet.

fókusz, Kulturális Örökség Napjai