A Fehérvári Programszervező Kft. minden rendezvényén dolgoznak olyanok, akik szabadidejüket nem sajnálva tesznek azért, hogy mások, a programok vendégei jól érezhessék magukat. Önkénteseink között sok a középiskolás diák, akik azért jönnek hozzánk, hogy teljesítsék az önkéntes közösségi szolgálat óráit, de aztán „beleszeretnek” az önkénteskedésbe, és velünk maradnak, segítik a munkánkat később is. Közülük most egy kilencedikes fiúval, Jenőfalvi Gergellyel ismerkedhetnek meg.
Gergő nemrégen ünnepelte a születésnapját: tizenhat éve, 2002. december 18-án érkezett a Jenőfalvi családba. Szüleivel és testvéreivel együtt Székesfehérváron él. A Széna Téri Általános Iskolában volt alsós, majd a Kodolányi János Gimnázium és Szakgimnázium nyolcosztályos tagozatára jelentkezett, ahol most a kilencedik osztályt végzi. Az iskolában osztályát képviselve tagja a diákönkormányzatnak, szabadidejében úszik, jégkorongozik, de a családjával együtt töltött idő is nagyon fontos a számára.
– Hogy kerültél az önkéntes csapatba?
– Az érettségihez önkéntes közösségi szolgálatban ötven órát kell teljesíteni, ehhez kerestünk lehetőséget anyukámmal. Ő vette észre a Facebookon a hirdetést, hogy ezt itt, a Fehérvári Programszervező Kft.-nél is meg lehet szerezni a rendezvényeken való közreműködéssel. Jelentkeztem, és szeptemberben már jöttem is. Az ötven óra már majdnem meg is van, de jövök továbbra is, mert élvezem, amit csinálok, egyáltalán nem teher számomra.
– Melyik rendezvényen segítettél?
– Az Autómentes napon a minimotoros felvonuláson egy osztálytársammal együtt voltunk, a kicsik kezére kötöttük fel a lufikat. A Lecsófesztivált ismertem már korábban is, kicsiként résztvevőként jártam ott a szüleimmel, most meg önkéntesként dolgoztam. De ott voltam az új stadion avatóján is, a táncosokat kísértem és másban is segítettem, belépőt is kaptunk. Nagyon tetszett a nyüzsgés, hogy sok ismert embert láthattam, élveztem az egészet. Hasonló programokra szívesen megyek később is, például a Spormajális biztosan nekem való.
– Ezek szerint szereted a sportokat.
– A jégkorong nagy kedvenc, még ovis voltam, amikor elkezdtem. Nyolc éven keresztül rendszeresen jártam edzésre, hétvégén pedig meccsekre, de tavaly úgy döntöttem, ezt így nem csinálom tovább, mert emellett nem jutott időm szinte semmire. De azért nem hagytam abba teljesen: egy barátom révén megismerkedtem egy budapesti amatőr hokicsapattal, most hetente egyszer hozzájuk járok edzeni és az amatőr bajnokságban is játszom. Hetente kétszer úszni is járok. Fehérvár jó a sportokban, sokféle dolgot lehet itt csinálni, de amúgy is szeretem ezt a várost, nekem való, nem tévedek el benne, mint Budapesten, jól ismerem a helyeket, jól érzem itt magam.
