Tizenöt éve énekel gyerekeknek, első lemeze, és azóta több másik is nekik, hozzájuk szól. Gyerekkoncertjein az énekelt versek mellett magyar, cigány és más népek népdalaival ismerteti meg az óvodás korosztályt. A Hetedhét Játékfesztivál szombati napján lép színpadra Szalóki Ági, akivel a játék, a játszani tudás fontosságáról is beszélgettünk.

– A babakoromban szüleimmel játszott ölbeli játékok, a kéz játékai, a cirógatók, mondókák, a kis mesék valami olyan bizalmat alakítottak ki bennem, aminek köszönhetően akkor is jól tudtam magam érezni, amikor ők nem voltak a közvetlen közelemben. Éles emlékeim vannak arról, hogy piciként is egyedül elfoglalom magam, játszom hosszasan – meséli az énekesnő, aki kicsi korától kezdve sokat hallgatott zenét, a Kaláka lemezeit például, miközben fakockákból épített palotát, vagy leporelló könyvekkel vette körül magát és a felismert képekről „mesélt”, babanyelven mondta a verseket.

Az építés sokáig megmaradt, a kockák mellé 5–6 évesen a kreativitást, a logikát fejlesztő apróbb Lego darabok is felsorakoztak, és persze megérkeztek a babák is. Valami rejtélyes oknál fogva az összes babát Zsuzsinak nevezte el – emlékszik vissza Ági. Egy volt csak, aki a sorozathős Sandokan szerelme után a Mariann nevet kapta. A kedvenc Zsuzsibaba, ami máig megvan, egy négerbaba, a legelső játék pedig egy színes, csíkos hasú, szövetből készült kiskutya volt, Barátocska – őt szintén mai napig őrzi az énekesnő, aki testvérével együtt „kuckózott” és sokat bábozott is. Édesapjuk fából készített nekik paravánt, amelyen piros függönyök mögül bújtak elő a kedvenc mesék hősei.

– Egy gyereknek nem kell sok eszköz ahhoz, hogy játszani tudjon, elég, ha a fantáziáját használja. Azt gondolom, a játék olyan folyamat, amelyben akár a gyerek, akár a felnőtt valamiféle oldott állapotban, jó érzéssel tud benne lenni – aki pedig ezt a képességet el tudja sajátítani, aki jól tud játszani, az később sokféle tevékenységre, akár házimunkára, de a munkájára is át tudja vinni ezt. Ha engem kérdez, azt mondom: nekem a legjobb játékom a hivatásom. Az egész életünkben adott a lehetőség, hogy játsszunk, ezért is fontos, hogy akik szülővé lesznek, legyenek tisztában a játék értékével: nem a boltban legdrágábban kapható, legdivatosabb holmikat kell a gyerekek kezébe adni, sokkal fontosabb, hogy a játék milyen élményt, milyen tudást ad. És, hogy ne okozzunk csalódást, az is nagyon fontos, hogy milyen életkorban, mit adunk a kicsiknek.

 
Ez általában igaz mindenféle szórakozásra, így a zenére is – mondja az énekesnő, aki éppen ezért állított össze a gyerekkoncertek mellett egy kifejezetten babáknak szóló programot. A gyerekkoncertek „zenés játszóterén” a megzenésített versek, népdalfeldolgozások az óvodás korosztálynak szólnak: a kiváló zenészek alkotta hat fős zenekar a magyar mellett sok más nép zenei motívumait ötvöző dallamokkal, sok improvizációval varázsolja el a kicsiket, akiknek arra is van lehetőségük, hogy megmutassák, milyen kreatívak tudnak lenni a zenében. A babakoncert a 0–2 éves korosztályhoz szól – magyarázza Ági, a 35 perces műsorban rövid dalok, Weöres Sándor és Csoóri Sándor verseinek megzenésített változatai hangzanak el. Nem színpadon, hanem egy intimebb környezetben, ahol a zenekar is halkabban szól, egy olyan térben, ahol le lehet kucorodni, össze lehet bújni.

– Aki tud, azzal megpróbálunk tapsolni, van mondókázás, a végén a babák rázhatnak csörgőt is – de a hangsúly a zenehallgatáson van: babák, szülők és nagyszülők együtt hallgathatják és dúdolhatják a dalokat. A légkör szabad, de mindig nagyon bensőséges. Zenésztársaimmal együtt minden alkalommal a gyerekek iránti tisztelet és alázat vezérel mindannyiunkat, amikor a nekik szóló zenéről gondolkodunk, amikor nekik játszunk.

(Fotó: www.szalokiagi.hu)

fókusz, Hetedhét Játékfesztivál