Újra nyitva vannak a közművelődés terei Székesfehérváron. Az aktuális jogszabályi előírások betartása mellett a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ házai is visszavárják közösségeiket, ezért megkerestük a nálunk „lakó” egyesületeket, csoportokat: milyen terveik vannak az újraindulásra? Kérdéseinkre ezúttal Ottó Csabáné, az ER-ZSU Örömtánc Klub vezetője válaszolt.
Sok-sok éve nem látott ismerősökkel találkoztak újra vagy éppen itt kötöttek barátságot – az ER-ZSU Örömtánc Klub tagjai nemcsak a mozgás kedvéért járnak a foglalkozásokra, hanem azért is, mert egy jó hangulatú közösségre találtak itt. Nem véletlen, hogy nagyon hiányolták már az együttlétet, és amint lehetett, jöttek is a foglalkozásra. Többségében hatvanas hölgyek járnak örömtáncolni, a legidősebb tag 84 éves – mesélte Ottó Csabáné Erika, aki Mahr Lászlóné Zsuzsával vezeti a klubot már több mint három éve. Egyelőre az Öreghegyi Közösségi Házban lesznek a foglalkozások, de ősszel visszatérnek a másik megszokott helyszínre, a tóparti központi épületbe is, amit sokan szeretnek, hiszen jól megközelíthető, szép a környezet, az órák után is gyakran sétálgatnak, beszélgetnek még együtt a klubba járók.
– A szenior örömtánc egy kifejezetten az idősebb korosztály számára összeállított sporttevékenység, amely megmozgatja a testet, frissen tartja az agyat is, de ami talán a legfontosabb: örömöt szerez annak, aki csinálja – mondta Ottó Csabáné, aki hozzátette, a hozzájuk járó hölgyek között sokan vannak, akik elveszítették a társukat vagy éppen komoly betegségből lábadoznak, számukra fontos támogató segítség az itteni hangulat, a közösség. – Az örömtánchoz nem kell különösebb tánctudás, a koreográfiákat nem nehéz megtanulni. Minden óra más, sohasem unalmas, hiszen a keringőtől a rumbán át a néptáncig nagyon sokféle táncot táncolunk.
A klubnak mintegy 110–120 tagja van, a foglalkozások létszáma változó, a korosztályból adódóan a nagyiknak sokszor van elfoglaltságuk az unokákkal, vagy éppen a kertben. Az örömtáncosokat ismerik már a városban, bemutatkoztak például a Tánc világnapján, százötvennél is többen voltak az Alzheimer világnapon tartott rendezvényen a belvárosban. Jártak már idősotthonokban is – mesélte a klubvezető, például a Hosszúsétatéren, hiszen vannak ülőtáncok is, amelyeket azok is csinálhatnak, akiknek nehezükre esik felállni. Sikerük volt, ezt folytatni szeretnék, ahogyan a foglalkozásokat is, hogy minél többen részesei legyenek az örömtáncos élményeknek.
