A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ tetején, a Csillagvizsgálóban távcsövekkel ismerkedhettek, a Városháza dísztermében, a Levéltár pincéjében és a felújítás alatt álló Szent István-székesegyház állványain, a kupola közelében is járhattak a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat látogatói szombaton. Az épületbejárások mellett a Szent István Király Múzeum kiállításait is ingyenesen tekinthették meg az érdeklődők, a belvárosban pedig tematikus séta várta a kíváncsiakat.
A hétvégén több rendezvény is várta az érdeklődőket Fehérváron, az egyik ezek között a szeptember harmadik hétvégéjén hagyományos Kulturális Örökség Napjai sorozat. A Belvárosban sétálók között ma többen csoportosan járták az utcákat, hiszen tematikus városi túrákat is kínált a rendezvény: szombaton Tourinform szervezésében Kiss Erika idegenvezető a belvárosi szobrokkal ismertette meg a kíváncsiakat. Nyitott kapukkal várta a látogatókat a Szent István Király Múzeum, az aktuális kiállításokat ingyenesen tekinthették meg a művészetkedvelők. A Megyeház utcai épület kalandos történetében Izinger Katalin művészettörténész kalauzolta a látogatókat. Az impozáns, középkori falakkal és zárt erkéllyel rendelkező 13. századi eredetű kőház lakóháznak épült, csaknem egy évszázadon át Vármegyeház volt, a 19–20. század fordulóján a Székesfehérvári Királyi Törvényszék működött benne, jelenleg pedig a múzeum kortárs gyűjteményének ad otthont. A séta során a gyűjtemény születéséről és a jelenleg kiállított művekről is mesélt a művészettörténész.
Nem messze innen a felújítás alatt álló Szent István-székesegyházban óránként váltották egymást a csoportok. A felállványozott bazilikában Smohay András, az Egyházmegyei Múzeum igazgatója az épület történetéről, a rekonstrukció folyamatáról beszélt, Jeszeniczky Ildikó festő-restaurátorművész pedig felidézte a korábbi felújításokat, illetve a freskók feltárása és tisztítása során készült fotók segítségével ismertette az eddigi eredményeket. A szakember elmondta: a restaurálási munkát rendkívül alaposan készítették elő, a munka a terveknek megfelelően halad. A boltozat freskóit – kétezer négyzetméternyi falképet –megtisztították a szennyeződésektől és a korábbi átfestésektől. A korábbi felújítások nem a mai szemlélet szerint zajlottak, legutóbb, 1960-ban például sok alakot átfestettek, ezzel alapjaiban változott meg a látvány: azzal, hogy az arcok hasonlóak lettek egymáshoz, eltűntek a hangsúlyok, elveszett a barokk térélmény. A mostani restaurálás folyamán sikerült feltárni az eredeti alakokat, amelyek a színűket is visszakapják. „A finom kopottság megmarad” – mondta Jeszeniczky Ildikó, hiszen nem volt cél, hogy eltitkolják az elmúlt 250 évet. Aki legutóbb ott volt a bazilikában, az a magasban járva, a boltozat közelében most megtapasztalhatta, a felújítás sokat haladt, fantasztikus munkát végeztek a restaurátorok: ragyog a 300 ezer apró arany pötty, amelyeket egyenként csiszoltak le és festettek újra, a freskók pedig egyszerűen gyönyörűek. A Szent István-székesegyház teljes pompájában 2022 augusztusára készül el.
A Fejér Megyei Levéltár minden évben csatlakozik az örökségnapok programjához, idén is megnyitották a kapukat a látogatók előtt. Az 1800-as években nagypréposti háznak készült a felújításnak köszönhetően 2014 óta eredeti szépségében látható épület, amelyben korábban a Ferenc József Nőnevelőintézet otthona volt, majd lánykollégiumként működött. A levéltár 1974-ben költözött be, a mellette levő magánházat néhány évvel később vette birtokba az intézmény, amely ma a legmodernebb körülmények között őrzi a különféle hivatalok iratanyagait. Ha a dobozokat egymás mellé állítanánk, 11 kilométer hosszan kellene mellette sétálni, hogy a végére érjünk. A látogatók a levéltár legrégebbi, 1692-ből származó iratának másolatát is kézbe vehették, benézhettek az új szárnyban kialakított kutatótermet, az emeleten pedig megcsodálhatták az egykori irattartó szekrényt és a színes üvegablakokat, amelyek a megye nemesi családjainak címereit őrzik.
Sokan voltak kíváncsiak a Városházára, ahol a polgármester mesélt az épület történetéről. A Rác utcában a szerb ortodox templom egyedülálló ikonosztáza, a Királykút Emlékházban a Felsőváros történetét bemutató kiállítás várta a látogatókat. Több koncertet is szerveztek az esemény keretében: a Romkert árkádja alatta az Alba Regia Szinfonikus Zenekar vonósnégyesét hallhatták a zenekedvelők, az evangélikus templom kiváló hangversenyorgonáján pedig Tóka Ágoston orgonaművész játszott szombaton este. Vasárnapra is marad hallgatnivaló, a Vox Mirabilis Kamarakórus a szerb ortodox templomban ad koncertet.
Miért hét napból áll egy hét? Miért hattyúdal a halálához közeledő művész utolsó alkotása? Miért a kígyó a patikusok szimbóluma? – ezekre a kérdésekre is választ kaphattak azok, akik a Belvárostól kicsit távolabb sétáltak. Számtalan érdekes tény, hiedelem, mitológiai történet szóba került dr. Hudoba György Az égbolt, mint kulturális örökségünk része című előadásában a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központban. Ezt a nyitóelőadást még kettő követte: dr. Nagy Rezső a csillagászat óriásairól beszélt, dr. Hudoba György pedig a Mars kutatásával kapcsolatos legfrissebb eredményeket osztotta meg hallgatóságával.
A borús, esős időjárás miatt a távcsöves és szabadszemes bemutatók elmaradtak ugyan, de a csillagászati est látogatói így is megismerkedhettek a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló eszközeivel, köztük azzal a 30 centiméter átmérőjű Newton-rendszerű távcsővel is, amely már több mint ötven éve működik a csillagvizsgáló kupolája alatt. A csillagok vizsgálatához szorosan kapcsolódik az űrkutatás: Banc Roland, a csillagvizsgáló munkatársa bemutatta annak az Apollo Saturn V űrrakétának a makettjét, amelyet a Holdra szálláshoz használtak az amerikai űrhajósok – a holdrakéta összes modulját tartalmazó és szemléltető makettet a fehérvári csillagda általános iskolás szakkörösei építették legóból.
A KÖN szeptember 19-én, vasárnap is folytatódik, a részletes program honlapunkon olvasható »
Fotó: Simon Erika (ÖKK), Benkő-Igaz Krisztina, Hajnal Csilla és Lőrincz Miklós
fókusz, Kulturális Örökség Napjai
