Űrhajózásról, űrkutatásról szóló előadást és távcsöves bemutatót is kínált a csillagászati hétvége péntek délutáni programja a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ (SZKKK) Fürdő sori központjában és a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgálóban. Délelőtt gyerekcsoportok vették birtokba az esemény egyik látványos elemét, az Utazó Planetáriumot.
Tizenegy év után ismét űrhajósokat keres az Európai Űrügynökség (ESA): minden tagországból, így most először hazánkból is vártak jelentkezőket. A jelentkezés júniusban zárult, a kiválasztott űrhajósok nevét azonban csak 2022 végén teszik közzé. Főként a jelentkezési és kiválasztási folyamatról, az űrhajósokra váró feladatokról szólt a csillagászati hétvége pénteki kerekasztal-beszélgetése, amelynek szakértő vendégei Magyari Gábor oktatópilóta, a magyar ESA delegáció tagja és dr. Boross Katalin orvos voltak, a beszélgetést Pintér András podcaster vezette.
„Ma már szinte bárki lehet űrhajós” – ezzel a felütéssel indult a beszélgetés. A megállapításban igazából semmi meglepő nincs, hiszen évek óta halljuk a híreket az űrturistákról, akik nem képzett pilóták, mégis megjárták a világűrt. És a kor sem akadály: idén nyáron egy 82 éves pilótanő és egy 18 éves diák is járt az űrben Jeff Bezos űrjárművén. Az igazsághoz tartozik, hogy ők nem klasszikus űrhajósok, csak űrugrók, hiszen járművük nem állt Föld körüli pályára, és csak néhány percet töltöttek az űrben – de megtapasztalhatták a súlytalanság állapotát és élvezhették a Föld egyedi látványát.
De „valódi” űrhajósnak is könnyebb beállni, mint néhány évtizeddel ezelőtt, amikor még csak képzett vadászpilóták jelentkezhettek űrhajósnak. Dr. Boross Katalin arról beszélt, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően az űrhajósok már nincsenek akkora terhelésnek kitéve, mint néhány évtizeddel ezelőtt, például az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan idejében: akkoriban az űrhajósoknak a kilövés és a visszatérés során is el kellett viselniük 8–10 g terhelést, ez ma már nem több 4 g-nél. Éppen ezért a fizikai követelmények is enyhültek a kiválasztás során, és már a fogtömés, a kontaklencse vagy a szemüveg sem kizáró tényező. De a jelentkezéshez továbbra is repülőorvosi engedély kell.
Az est másik vendége, Magyari Gábor – aki egyébként Magyari Béla, kiképzett magyar űrhajós fia – elmondta, hogy az ESA tízéves programjának 22 helyére több mint 22 ezren pályáznak Európa országaiból, hazánkból összesen százötvenen jelentkeztek. A kiválasztási folyamat során 6 professzionális- és 12 projektasztronautát fog kiválasztani az ESA, várhatóan 2022 októberének végéig. A százötven magyar jelentkező közül három mozgáskorlátozott – az ő jelentkezésüket nem politikai korrektség miatt fogadták el – hangsúlyozta –, hanem azért, mert paraűrhajóst is keresnek. Mivel egyre nagyobb és távolabbi missziókat terveznek, nem lehet garantálni, hogy a küldetés során végig olyan egészségi állapotban lesz az űrhajós, mint induláskor; ezért szeretnék azt vizsgálni, hogy a végtaghiány miatt speciális keringési rendszerrel rendelkező szervezet mire képes az űrben.
Számos érdekes tény és adat került szóba az izgalmas beszélgetésben, például az is, hogy az emberes űrrepülés kezdete óta összesen 570 ember járt az űrben, miközben sokan azt hiszik, hogy ez a szám már ezer fölött jár. Nézői, az űrhajózás környezetszennyező hatását firtató kérdésre válaszul elhangzott, hogy a légiközlekedéssel összehasonlítva jelenleg még szinte eltörpül a rakéták károsanyag-kibocsátása. Az ESA mellett szó esett a magyar űrprogramról is, amelyre szintén jelentkezőket várnak: ennek keretében a magyar űrhajós amerikai együttműködéssel juthat majd el a Nemzetközi Űrállomásra, ahol hazai fejlesztésű eszközökkel folytathat kísérletet, várhatóan 2024-ben.
Az előadással párhuzamosan zajlottak a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló távcsöves bemutatói. Sajnos, az erős köd nem tette lehetővé a bolygók és csillagok megfigyelését, de a résztvevők így is megismerkedhettek a csillagvizsgáló nagy, Newton-rendszerű távcsövével, amelyet jobb híján egy közeli, földi célpontra irányítottak a csillagászok.
A csillagda munkatársai felhívták a figyelmet arra, hogy minden hétfőn és pénteken vannak nyilvános bemutatók, ezekre bárki jelentkezhet a csillagvizsgáló Facebook-oldalán, üzenetben. A csillagos égbolt iránt rajongó gyerekeket pedig a csillagász szakkörbe is várják.
De azért pénteken sem maradtak bolygók és csillagképek nélkül az esemény látogatói: az SZKKK aulájában felállított Utazó Planetárium ugyanis lehozta a csillagokat az égről. Délelőtt gyerekcsoportok vették birtokba a csillagászati hétvége látványos elemét, amely speciális, 360 fokos nagyfelbontású vetítési technikával mutatja be a csillagos ég csodáit és a szabad szemmel nem látható égi jelenségeket. Az iskolai és óvodai csoportok a korosztályuknak megfelelően csillagászati mese vagy érdekes előadás részesei lehettek – a gyerekek emlékül kitűzőt is kaptak a szervezőktől. Szombaton bárki részt vehet az izgalmas és érdekes bemutatókon, előadásokon: csillagászati mese ovisoknak, bolygókról, Naprendszerről és űrszondákról szóló előadások iskolásoknak és minden korosztálynak – a kínálatban mindenki találhat számára érdekes programot. A 10 órától induló 20 fős csoportokba bárki jelentkezhet a helyszínen.
