Szombaton sokan voltak, vasárnap meg még többen – nagyon hiányzott már a Hetedhét Játékfesztivál a belvárosból. A gyereknap hétvégéjén végre megint sok-sok játékkal, mókával, mesével és zenével volt teli a Fő utca és a Városház tér. A Hétpróba idén egy családi történettel varázsolta el a gyerekeket, akik lelkesen járták végig a helyszíneket, hogy megszerezzék a pecséteket. Az időjárás ugyan a végén „eltörölte” a Kolompos koncertjét, de a Hetedhét ezzel együtt is nagyon-nagyon jó volt – ezt a mondatot legalábbis több tucatszor hallottuk vasárnap délután.
A Hetedhét Játékfesztivál önkénteseit is táncba hívták a Szárnyas Sárkányok komédiásai, akik a megnyitóra és az első színpadi előadásra csalogatták a Fő utca közönségét szombaton délelőtt. A gólyalábasokat nem lehetett nem észrevenni, muszáj volt velük menni, már csak azért is, hogy az újabb mókának is tanúja legyen az ember. Közben meg persze fel is mérte a terepet, hol is kell majd feltétlenül hosszabb időt eltölteni a játékokkal: a Mátyás király-emlékműnél a legkisebbek is elfoglalhatták magukat, de a nagyobbacska testvérek is találtak jó időtöltést, ahogyan a Molyolda gyönyörű, régmúlt korokat idéző játékai is sok gyereket elvarázsoltak.
A Zuggó Ládavasút megállás nélkül üzemelt mindkét napon – volt apróság, aki többször is kicsúszott a szülei keze közül, csak hogy újra meg újra átélje a siklás örömét. A tér másik oldalán szombaton Paprika Jancsi Csúzlizdájában próbálhatták ki célzó tudományukat a vállalkozó kedvűek – úgy láttuk, az apukák legalább akkora lelkesedéssel lőttek a mozgó bábukra, mint a gyerekeik. Másnap ugyanitt a Vitéz László bábjáték-automata mágnesként vonzotta a gyerekeket, az Albert névre hallgató „szerkezet” egy rajzért cserébe mindenféle kívánságot teljesített, különféle figurák bújtak elő, „akik” hol énekelve, hol mondókázva mulattatták a nézőket – a felnőtteket legalább annyira, mint az aprónépet.
A Zeneiskola előtt a Tálos Edit Alapítvány hangszersimogatójába is folyamatosan érkeztek a kíváncsiak, hogy kipróbáljanak, amit csak lehet: pendültek a húrok, peregtek a dobok, szólt a harmonika és a tekerőlant, zörögtek, csörögtek, csattogtak a zeneszerszámok naphosszat – az egyik legjobb hangulatú helyszín volt ez, legalábbis szerintünk. Persze más művészettel is találkozhattak a Hetedhét vendégei, a Deák Gyűjteményben például piktorképző várta őket, a Levendula Játszóház meg sokféle kézműves foglalkozással, és akkor a Magyar Hagyományőrző Faművesek kínálta programokról még nem is beszéltünk. Hullott itt a forgács rendesen, kicsi és nagy együtt húzta a fűrészt, mostanra sok otthonban „lakik” egy-egy saját kézzel fűrészelt fakorong vagy az esztergával alakított forma.
Készült sok fotó Kádár Ferkó Fotószínházában, de a Hetedhét Játékmúzeumban is, ahol a Hétpróba végén a nem is olyan szigorú nagymama várta a játszókat mindenféle ruhával: a beöltözős móka sokaknak tetszett. A Hétpróba idén a múzeum egyik babacsaládját „keltette életre”, a helyszíneket felkereső gyerekek Zsuzska, Fruska és Olivér „kérésére” vásároltak be a szatócsboltban, díszítettek szalaggal, virággal kalapot, szagolgattak üvegcséket a Patikamúzeumban, vettek illemtan- és táncleckét, és tettek rendet a gyerekszobában, hogy minden rendben, a nagymama kedvére való legyen. A Szabad Színház csapata idén is nagyszerű volt, az utánpótlást jelentő ifjúsági „válogatottjuk” is lelkesen mesélt a „hétpróbásoknak” – vasárnap a Fő utcán még golyózni is lehetett velük, de a két nap alatt sok kis fesztivállátogató találkozhatott velük: hol egy búgócsigával, hol más érdekességgel állították meg őket egy kis játékra.
A színpadon – vagy előtte – egymást váltották a jobbnál jobb koncertek, meseelőadások. Szombaton talán Szarka Gyula és zenekara Tücsöklakodalmára érkeztek a legtöbben, de sokan figyelték a Tűzmadarak cirkusz csoport és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészeinek műsorát is. A vasárnap egyik sztárja kétségtelenül a felnőtteket is a gyerekkorba visszarepítő Mazsola volt, a mesét a Miskolci Csodamalom Bábszínház hozta el a Városház térre, amelyre az ebédidő ellenére nyugodtan ki lehetett volna tenni a megtelt táblát. A másik „tömegrendezvény” a Langaléta Garabonciások fergeteges humorú, a közönséget a játékba bevonó, megmozgató kiváló produkciója volt. A legbátrabb fehérvári legénykét bemutató „lovas számnak” óriási sikere volt, ahogyan annak is, amelyben az „önként” jelentkező apuka fejéről karikás ostorral csapták le a kalapját a gólyalábas mókamesterek. Az eső sajnos „nem bírta ki”, így a nagyon várt Kolompos koncert elmaradt, de ezzel együtt is csupa jót hallottunk a vasárnap délután: a Hetedhét Játékfesztivál megint emlékezetes órákkal ajándékozta meg a gyerekeket.
Az idei programnak része volt a Major Zsombor gyógyulását támogató jótékonysági sütivásár, a Hétbolha cserebere keretében összegyűlt játékokat pedig idén az Igazgyöngy Alapítvány gyerekei kapják meg. A Rotary Club Székesfehérvár jóvoltából a Hétpróbában résztvevők ingyen jégkrémet kaptak ajándékba. Két eredményhirdetés is szerepelt a programban, az Aranybullácska kreatív pályázat nyertesei közül azonban csak egy jelent meg, a többiek a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központban vehetik át jutalmukat. A mi Játékfesztiválunk pályázat díjátadóját pedig elmosta a vasárnapi eső, az itteni nyerteseket a Hetedhét Játékmúzeumban várják a nekik járó ajándékcsomagok.
Fotó: Kiss László (ÖKK), Lőrincz Miklós és SZKKK
fókusz, Hetedhét Játékfesztivál
