Sokféle program várta a fehérváriakat az Emlékhelyek napján: a hagyományőrzők bemutatói mellett játékos ismeretterjesztő és kézműves foglalkozások kínáltak szórakozást a családoknak, délelőtt és délután a középkori élő sakk előadásnak tapsolhatott a közönség. Az egykori koronázótemplom történetét szakmai előadásokon mutatták be az érdeklődőknek, akik régizenei dallamokat is hallhattak, naplemente után pedig különleges, fényjátékkal kísért vezetést láthattak a Nemzeti Emlékhelyen. Az ingyenes programot a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ a Szent István Király Múzeummal együttműködve szervezte.

A kapun kívül óriáskirályok, a kapunk belül aprócska hercegnők és lovagok jelenléte jelezte: különleges alkalomra nyílt meg a Nemzeti Emlékhely kapuja szombaton. Szent István és II. András óriásbábjai előtt legalább annyi fotó készült, ahányszor bent is kattogtak a felvételt jelző gombok a telefonokon. A történelmi öltöző idén is nagy sikert aratott, egész családok öltötték magukra a díszes ruhákat, hogy egy kis időre a középkorban érezhessék magukat. Volt lovagjelölt, aki ugyan csak hosszas rábeszélésre vette fel a díszes ruhát, utána viszont legalább ilyen hosszasan kellett rábeszélni arra, hogy vegye le. Szerencsére királyi és királynői medált bárki készíthetett magának a kézműves foglalkozáson, így azzal kárpótolták az aprócska vitézt. A gyerekek a lovagi tornapályán is kipróbálhatták magukat, és több játék is várta őket a Romkertben.

A fiúk, és persze az apukák lelkes szemlélői voltak a Magyar Királyi Kardforgatók Rendjének bemutatóira: a harcosok a tradicionális íjak, számszeríjak, hajítófegyverek és a közelharcban használt fegyverek „működését” is bemutatták, sőt, a vállalkozó kedvűek maguk is kézbe foghatták a fegyvereket. A békésebb elfoglaltságra vágyóknak a Musica Historica együttes a 12–13. század zenéjéből adott ízelítőt, estefelé pedig az Alba Regia Szimfonikus Zenekar vonósnégyesének koncertjét is hallhatták az érdeklődők.

Az Emlékhelyek napja célja az ismeretterjesztés, a gyerekeknek szólók mellett felnőtteknek szánt programok is várják ilyenkor a látogatókat: Biczó Piroska régész szakvezetését és Libor Csilla antropológus előadásait sokan hallgatták, napnyugta után pedig Reich Szabina régész ismertetőjét hallhatták egy különleges hangulatú tárlatvezetésen, amelyen az intelligens lámpák világították meg a látnivalókat, miközben a Romkert falain fényjáték keltette életre az egykori koronázótemplomot.

Az Emlékhelyek napjának kiemelkedő programja volt idén is a középkori élő sakk, amely ebben az esztendőben – az Aranybulla-emlékévhez kapcsolódva – II. András keresztes hadjáratát mutatta be a nézőknek: nem egyetlen csatát, hanem a három csatából álló teljes hadjáratot mesélte el A jeruzsálemi című darab, amelyet egy valódi sakkjátszma lépéseibe foglalt a Székesfehérvári Közösségi és Kommunikációs Központ művészeti intendánsa, Matuz János író-rendező. A szentföldi hadjáratban két szárazföldi ütközet mellett lezajlott egy átfogó várostrom is, ezért a sakktáblán „függőleges csatákat” is vívtak a Vasvári Pál Gimnázium diákjai – ebben az évben ők alakították a történelmi figurákat a látványos előadásban. A diákoknak nemcsak egymással, hanem a hirtelen támadt májusi kánikulával is meg kellett küzdeniük, a jelmezekben komoly kihívás volt végigállni, koncentrálni a játékot, amelynek lépéseit egyébként egy kivetítőn folyamatosan követhették a nézők a valódi sakktáblán is. Az élő sakk mindkét előadását sokan figyelték, a sikert hosszas taps jelezte délelőtt és délután is.

Fotó: Lőrincz Miklós

aranybulla-emlékév, fókusz, Nemzeti Emlékhely, sakkszínház