Pénteken délelőtt tartották Székesfehérvár hagyományos fogadalmi miséjét a Szent Sebestyén-templomban. Az idei búcsún a misét Spányi Antal megyés püspök celebrálta. A szertartást megelőzően a Felsővárosi Általános Iskola diákjai körbe ölelték a pestisjárványtól való megszabadulás emlékére emelt templomot, a mise után pedig a Fehérvári Polgárok Egyesülete fánkkal és forralt borral, teával vendégelte meg a búcsú résztvevőit.

Székesfehérvár egyik legrégebbi ünnepe Szent Sebestyén napja. 1739-ben a felsővárosiak böjtöt tartottak és körmeneteken kérték a szent közbenjárásával Istent, hogy szabadítsa meg őket a halálos pestisjárványtól. Imáik meghallgatásra találtak, a város szerencsésen megmenekült, lakói hálából örök időkre szóló fogadalmat tettek, amelyet ünnepélyesen okiratba foglaltak és a belső tanács jegyzőkönyvében is megörökítettek – erre a fogadalomra emlékeznek minden esztendőben január 20-án.

A hagyományt misével, közösségi programmal ünneplik, tartják fenn – és építik tovább a fehérváriak: három éve a Felsővárosi Általános Iskola diákjai élőlánccal ölelték körül a templomot, így fejezve ki a város egyik legrégebbi hagyománya iránti elkötelezettségüket.

A szentmisét Spányi Antal megyéspüspök celebrálta. A lélek természeténél fogva keresztény – idézte a püspök beszédében a II. században élt teológust, Tertullianust. „Minden ember lelke természeténél fogva keresztény, mert az istenismeret ott van az Istentől eredő lelkében, mint egy csíra. Ez az ismeret elhomályosítható, de talán teljesen ki soha nem oltható. Olyan ez, mint a lelkiismeret: lehet rá hallgatni, eszerint élni, de lehet elhomályosítani, félrenevelni, megbetegíteni, elhallgattatni. Ma nagyon sok „zaj” zavarja meg ezt a belső, istenre való hangolódást.”

Van mit tanulni elődeinktől, hiszen nem elég megtartani a mai ünnepet, emlékezve a fogadalmat tevőkre, hanem a lelkületet, az életforma lényegét kell megtalálni, megélni és átadni a családban, az iskolában. Törekedni kell a mai világ veszedelmeit felismerni és tenni ellenük. Értékekről kell tanúságot tenni: a kereszténységről, a magyar keresztény kultúráról, nemzeti gyökereinkről és mindenki szeretetéről. „A régiek megőrizték a hitet, és tanúságot tettek róla, nem kevés áldozatot hozva érte. Keressük lelkületüket, gondolkodásmódjukat, hajtsunk fejet jellemük előtt.” Spányi Antal beszéde zárásaként Szent Sebestyén segítségét kérte, hogy hűséggel tudjunk az ősi hagyományok útján haladni és építeni Isten országát.

A mise után az esemény résztvevőit forró teával és a Szent Sebestyén napján hagyományos fánkkal vendégelték meg a templom előtti téren a Fehérvári Polgárok Egyesületének és a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ munkatársai. A maradék teát a Kríziskezelő Központ kapta meg.

Szöveg: Csordás Csilla (ÖKK), fotó: Simon Erika (ÖKK)

fókusz, Szent Sebestyén