Május 10-től – az aktuális jogszabályi előírások betartása mellett – újra nyitottak a közművelődés terei Székesfehérváron. A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ házai is visszavárják közösségeiket, ezért megkerestük a nálunk „lakó” egyesületeket, csoportokat: milyen terveik vannak az újraindulásra? Kérdéseinkre most a Bástya Kamarakórus vezetője, Wágnerné Ughy Tünde válaszolt.
– Ha énekelni talán nem is fogunk az első alkalommal, de találkozni mindenképpen szeretnénk, ha végre lesz rá lehetőség. Az interneten tartottuk a kapcsolatot, de ott nem lehet jól énekelni, bár egy kánont azért sikerült összehozni. Egy karanténvideónk is született: mindenki otthon énekelte fel a saját szólamát, ezekből állt össze végül a mű. Jól sikerült, de az igazi közös éneklés élményét ez sem pótolta – fogalmazott az idén éppen húszéves Bástya Kamarakórus vezetője, Wágnerné Ughy Tünde.
A kórus honlapja szerint tagjai „egy Bástya utcai, diákszállóra emlékeztető albérletben” kezdték a „beéneklést”, hogy gyermek- és ifjú korukra emlékezve újra együtt énekeljenek. A születésnap apropóján tervezik, hogy – lévén a kórusban több, más művészeti ágban is alkotó ember – egy délutáni, esti alkalmon idézik fel az elmúlt éveket kiállításmegnyitóval, novella felolvasással és persze énekléssel.
A Bástya igazi, jó értelemben vett amatőr kórus – jellemezte a közösségként, baráti társaságként is működő csapatot Wágnerné Ughy Tünde, a szülők gyakran a gyerekeiket is magukkal hozzák a próbákra. Az indulás óta sokan megfordultak itt, most van egy mag, 22–23 ember, akik – amíg lehetett – rendszeresen részt vettek a péntek esti alkalmakon az Öreghegyi Közösségi Ház nagytermében, amely 2014 óta otthonuk. A tagok között vannak, akik az alapítás óta a kórussal tartanak, de a fiatalabb korosztály is képviselteti magát. Rendszeres résztvevői a fehérvári kórustalálkozóknak, énekeltek már a Törvényszék épületében, a Szent István Király Múzeum udvarán és persze az Öreghegyi Közösségi Ház kertjében, de volt koncertjük Lovasberényben és Budafokon is. A repertoár sokféle, a klasszikus szerzők mellett kortársak kórusműveit, madrigálokat, népdalfeldolgozásokat is előadnak. Nem céljuk, hogy minősített kórus legyenek – olvasható a honlapon, de az igen, hogy – a maguktól elvárt jó színvonalon – barátaik, kedvelőik örömére és persze a saját kedvükre, együtt énekeljenek, még sokáig.
