A Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezte, hogy 2016-tól a Kulturális Örökség Napjai és a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz hasonlóan az emlékhelyeknek is legyen egy közös programnapjuk. Székesfehérvár az elsők között csatlakozott az Emlékhelyek Napja programjához, azóta is minden évben kinyitja kapuját a Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhely, hogy május idusán a történelem szerelmesei felfedezhessék a magyar királyok egykori koronázótemplomának titkait.
10.00 Fedezzük fel a Romkert titkait egy régész segítségével! – A Szűz Mária-prépostság templomának maradványai – dr. Biczó Piroska régész szakvezetése
11.00 Középkori óriás sakk – látványos előadás élő szereplőkkel, egy valódi sakkjátszma alapján. Küzdelem, harc életre-halálra: a muhi csata története feketén-fehéren
13.00 A 20. század egyik leghíresebb magyar művészének nyomában: Aba-Novák Vilmos a királyok városában – Gärtner Petra művészettörténész tárlatvezetése a mauzóleumban
13.30 Milyen „kincseket” rejt a föld? Ha a tárgyak mesélni tudnának… – A Szűz Mária-prépostság területén feltárt temetkezések leletei – Reich Szabina régész előadása
14.30 A Sub Rosa zenekar koncertje – A Sub Rosa régizenei együttes középkori, azon belül is legfőképpen 13. századi, európai hangszeres zenét játszik. A több száz éves darabokat a középkorban használt hangszereken, korabeli kosztümben szólaltatják meg.
15.00 Középkori óriás sakk – látványos előadás élő szereplőkkel, egy valódi sakkjátszma alapján. Küzdelem, harc életre-halálra: a muhi csata története feketén-fehéren
16.00 A Magyar Királyi Kardforgatók bemutatója: távolra ható fegyverek, tradicionális íjak, számszeríjak, hajítófegyverek
16.30 A Sub Rosa zenekar koncertje
17.00 A Romkert területén előkerült csontok „vallatása”: A székesfehérvári királyi bazilika temetkezései – Rácz Piroska antropológus előadása
18.00 A Magyar Királyi Kardforgatók bemutatója: szemtől szemben az ellenséggel, fegyverek a közelharcban
19.00 A Sub Rosa zenekar koncertje
20.00 Fáklyás tárlatvezetés – Miért a királyok városa Fehérvár? Mesélnek a kövek és Gabnai Melinda
14.00 Hunyadi Mátyás székesfehérvári koronázása – dr. Teiszler Éva történész, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont munkatársának előadása a Városháza Dísztermében
A magyar királykoronázás világi rendjét az Árpád-kor óta íratlan törvény szabályozta: a királlyá avatást az esztergomi érseknek kellett végeznie Szent István koronájával Székesfehérvárott. Aki e hármas követelményrendszer egyikének nem felelt meg, nem tekintették legitim uralkodónak. Egyik legismertebb királyunkat, Hunyadi Mátyást a Szent Korona távolléte miatt 1458-ban a budai Nagyboldogasszony templomban ültették trónra, ezzel jelezve, hogy átvette a hatalmat, uralma azonban 1464. március 29-én végzett törvényes koronázásáig nem vált szilárddá. A reneszánsz uralkodó hatalmas pompával övezett avatási ünnepségéről, amely a hagyományoknak megfelelően a koronázó templom mellett Székesfehérvár városának több helyszínét is érintette, a kortársak közül számosan megemlékeztek. Az esemény éppen 555 évvel ezelőtt történt.
Emlékfotó készítése történelmi viseletben, a Jövőnk Kincse a Múltunk Testvérszövetség közreműködésével
Kézműves foglalkozások – rózsaablak készítése kartonból, fóliából
Óriás társasjáték – Embermagasságú bábuk, méretes dobókocka: kicsik és nagyok együtt, játszva ismerkednek a történelemmel
Magyar Királyi Kardforgatók egész napos öltözet- és fegyverbemutatója – középkori romok között, középkori harcosok a mai kor embereiért
