Immár hagyomány, hogy a Székesfehérvári Királyi Napok programjában a Népművészeti Fesztivál is helyet kap. Az idei fesztiválon Vas megye, Rábaköz, Sárköz, Galga mente és a Balaton-felvidék tájegységeinek hagyományait, szokásait, gyermekjátékait, népi sportjátékait, viseleteit, dalait, táncait, meséit ismerhetik meg az érdeklődők. Öt táncegyüttes érkezik Székesfehérvárra, a csoportok a közönség bevonásával zajló interaktív programjaik után a színpadon is bemutatkoznak.
A Városház téren a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület, a Fehérvári Kézművesek Egyesülete és a Magyarországi Alkotóművészek Közép- és Nyugat-Dunántúli Regionális Társasága (M-ART) kézművesei tartanak bemutatókat, és az érdeklődők maguk is próbálhatják a nemezelést, a fafaragást, a gyékényfonást, a varrást, a hímzést, a szövést, a gyöngyfűzést, a csipkeverést, a mézeskalács-díszítést, a gyöngyszövést és a csuhézást.
10.00–16.00 Vásári forgatag – interaktív program (a Belváros több pontján)
10.00–12.00 Tördemic Néptáncegyüttes, Badacsonytördemic (Országzászló tér)
11.00–13.00 Veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes (Országalma)
12.00–14.00 Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes (Szent István-emlékjel)
13.00–15.00 Énekes Lenke Hagyományőrző Egyesület, Vitnyéd (Országzászló tér)
14.00–16.00 Bogár István Hagyományőrző Egyesület, Őcsény (Országalma)
12.30–17.00 Színpadi programok (Mátyás király-emlékmű)
12.30–13.00 Tördemic Néptáncegyüttes, Badacsonytördemic (Balaton-felvidék)
13.30–14.00 Veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes (Galga mente)
14.30–15.00 Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes (Vas megye)
15.30–16.00 Énekes Lenke Hagyományőrző Egyesület, Vitnyéd (Rábaköz)
16.30–17.00 Bogár István Hagyományőrző Egyesület, Őcsény (Sárköz)
GENCSAPÁTI HAGYOMÁNYŐRZŐ NÉPTÁNCEGYÜTTES
A nagy múltú, többszörösen kiválóan minősült együttes – amely már a Gyöngyösbokréta mozgalomban is működött –, 1993-ban alakult újjá, azóta létezik folyamatosan a helyi Művelődési Ház és Könyvtár hagyományőrző, művészeti csoportjaként. A legfontosabb célkitűzésük a gencsi és a vasi táncos hagyomány megőrzése, színpadra állítása. Hagyományőrző csoportként legfontosabb feladatuknak tekintik a helyi és a vasi szokások felgyűjtését, feldolgozását, felelevenítését. A farsang, a húsvét, a pünkösd, a szüret és a karácsonyi ünnepkör szokásait életben tartják és be is mutatják. Színpadi műsoraik is mindig egy-egy szokás, ünnep köré állnak össze, így mutatták be koreográfiáikban a „Regrutázáshoz”, a helyi lakodalmi szokásokhoz, szüreti hagyományokhoz, vásárokhoz kapcsolódó szokásokat, vagy a helyi Ördögkő legendáját.
A csoport tagja a Muharay Elemér Népművészeti Szövetségnek és a Nyugat-Magyarországi Néptáncszövetségnek. Szinte minden esztendőben jelen vannak a Művészetek Völgye Muharay Udvar programjában és Országos Táncháztalálkozón is. Zakopanéban egy nemzetközi fesztiválon nyertek első díjat, 2015-ben a Csokonai Vitéz Mihály-díjjal ismerték el tevékenységüket. Az együttes színvonalas munkáját jelzi, hogy több táncosuk is Fülöp Ferenc-díjat kapott. Külföldön felléptek már Olaszországban, Törökországban, Szlovákiában, Németországban, Belgiumban, Horvátországban, tavaly Zakopanéban, ahova az 50 éves gorál fesztiválra egykori nyertesként kaptak meghívást és képviselték Magyarországot, valamint a régiót.
Az együttes művészeti vezetői: Györke Eszter és Molnár Péter, az együttes vezetője: Varga Albin. Kísérő zenekaruk a Boglya Népzenei Együttes, zenekarvezető: Földesi Jánosné.
ÉNEKES LENKE HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET, VITNYÉD
Az egyesület a falu egykori „mindenes kultúrosáról” kapta a nevét. Énekes Lenke évtizedekig tanított a faluban, Röpülj, páva kört, asszonykórust szervezett, színjátszókört és ifjúsági szakkört vezetett, újjá szervezte a tánccsoportot. Fáradhatatlan munkássága tiszteletére vette fel az egyesület a nevét 1996-ban.
Az egyesület fő célja kulturális tevékenység, a néptánc, mint művészeti tevékenység folytatása, a kulturális örökség és hagyományok őrzése; a magyarországi hagyományőrző mozgalom segítése a nyugat-dunántúli régióban; a rábaközi, de kiváltképpen a vitnyédi hagyományok, népszokások, néptánc és egyéb népművészeti tevékenységek megőrzése és folytatása. Büszkeségük a vitnyédi bölcsőcske, amely egy ritka népszokás: hét lány és egy fiú viszi el a Kisjézust a házakhoz. A szokást először Bartók Béla gyűjtötte, 1938-ban. A faluban élő szokásként elevenítik fel minden esztendőben.
Az egyesület feladatának tekinti, hogy a hagyományokat átadja a gyermekeknek, újratanítsa a régen ismert népszokásokat, népdalokat, játékokat. Néptánctáborokat, falurendezvényeket szerveznek, kottákat, hangfelvételeket gyűjtenek, néprajzi- és egyéb szakmai anyagok kiadását támogatja. Gyűjtőutakat szerveznek még élő adatközlők felkutatására. Fontosnak tartják a magyarországi és határon túli magyar nyelvterületek és táncdialektusok megismertetését tanítványaikkal. Szakmai munkájuk hátterét Énekes Lenke gyűjtései és szellemi hagyatéka biztosítja. Művészeti vezető: Zsámboki László
TÖRDEMIC NÉPTÁNCEGYÜTTES
Az együttes 2009 novemberében alakult, mindössze 6-7 taggal, Badacsonytördemic és környékén élő, népi kultúra iránt érdeklődő lelkes fiatalok részvételével. 2011-ben indították el az utánpótlás csoportot, ezzel lehetőséget adva a gyerekek számára, hogy egész kis kortól sajátíthassák el népi játékokkal, népdalokkal színesítve a magyar néptánc alapjait. A legkisebbek a Barkócások, akik nagyobb óvodások és javarészt első, második osztályos iskolások. Ők nagyjából 30-an táncolnak együtt. A középső csoport a Kukonyák, ők 3–6. osztályos diákok, szintén mintegy harminc tagból áll a csoport. A felnőtt csoport jelenleg körülbelül 18 fővel működik.
A táncegyüttes célja a tagok minél magasabb szintű szakmai fejlesztése mellett a népszokások hiteles bemutatása, megismertetése, továbbadása a felnövekvő generációk számára. Az együttes különösen szívügyének érzi a helyi (zalai és balaton-felvidéki) tradíciók, szokások, dalok és táncok felgyűjtését és bemutatását.
Művészeti vezetők: Szabó Csaba néptánc-pedagógus, a Népművészet Ifjú Mestere, Fülöp Ferenc-díjas táncos) és Farkas Mónika (Bakony Virága Szólótáncverseny Szólótáncosa díj, Badacsonytomaj Közművelődéséért cím kitüntetettje)
VERESEGYHÁZI HAGYOMÁNYŐRZŐ NÉPI EGYÜTTES
Az együttes a több mint 40 éve letett alapokon 1990-ben alakult újjá, amelynek a csoport magvát alkotó házaspárok mellett hagyományápoló idősebb asszonyok, valamint unokáik is tagjai. Az együttes kizárólag a régi Veresegyház családi, világi és a valláshoz kötődő népszokásait dolgozza föl és állítja színpadra. A koreográfiákban elhangzó dalok és a bemutatott táncok szintén csak a régi falu hagyományaiból táplálkoznak.
A színpadra állított műsorszámok az évnek szinte minden fontosabb emberi és vallási népszokását bemutatják: Szentcsalád-járás és betlehemezés, István napi köszöntés a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódik, a tavaszt a Májusfaaállítás című koreográfia idézi fel. A nyár ciklusához köthető a legtöbb mulatság, ezekhez kapcsolódva mutatja be az együttes Veresegyház táncait, a verbunkot és karikázót, valamint a lassú és friss csárdást és a lakodalmakban táncolt marsot. Az őszt idézi a Regrutasorozó, amely a régi bevonulási szokásokat dolgozta fel, valamint a Legyél a mi lányunk! című koreográfia, ami a hagyományos lakodalmat mutatja be.
A Veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes tagjai nemcsak a népszokásokat, dalokat, táncokat gyűjtötték és állították színpadra, hanem a régi, akár 150 évre visszamenő jellegű viseleteket is összegyűjtötték, rekonstruálták.
A magyarországi bemutatókon, műsorokon kívül a Veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes számos külföldi fellépésen, turnén vett részt Szlovákiában, Erdélyben, Németországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Csehországban, Bulgáriában, Montenegróban és Szlovéniában. Észtországban a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége küldöttjeként, egyedüliként képviselte Magyarországot a Baltikumi Nemzetközi Folklórfesztiválon.
Művészeti vezető: Tóth Judit koreográfus, néptáncpedagógus, együttesvezetők: Hibó Józsefné, Fekete Ferencné
BOGÁR ISTVÁN HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET, ŐCSÉNY
A Bogár István Hagyományőrző Egyesület 1931-ben alakult, azóta több évtizedes, többé-kevésbé összefüggő múltra tekint vissza. 1993-ban vált egyesületté, majd 1998-ban felvette a faluban született hagyományokat őrző, továbbadó Bogár István néptanító nevét.
Az egyesület két csoportból áll, a felnőtt és a gyermek-utánpótlás csoportból. Taglétszáma változó, jelenleg 50 fő, korosztálya 6-70 év közötti. Az egyesület célja: szűkebb környezete, Sárköz népi hagyományainak megőrzése, ápolása, bemutatása. A sárközi szokások, hagyományok adnak témát az együttes táncaihoz. A Sárközi Lakodalom az egész Sárközt átfogó rendezvénysorozat, amelyet minden évben más sárközi településen rendeznek meg, ahogyan a Szüreti Szőlőőrzési Mulatságot. Őcsényben a gyermekek születése utáni keresztelőnek, a „poszetnek” hagyományát is színpadra viszik.
A sárköziek büszkék gyönyörű viseletükre, csillogókkal gazdagon díszített ruháikra, mely az egykori jómód szintjét is jelzi. Több generáción keresztül is őrzik, viselik a ruhákat.
Az egyesület műsorai közül néhány: Őcsényi lakodalom, Szüreti képek, Üveges tánc, Kónyi verbunk, Sárközi táncok, Kanásztánc, Keresztelő Őcsényben, Sárközi karikázó. Az együttes hagyományőrző táncai mellett különböző báli táncok előadására is vállalkozik. A településen több kiemelkedő személyiség élt és tevékenykedett, akiknek szakmailag sokat köszönhet a csoport.
Az őcsényieknek fontos, hogy a hagyományok ne szűnjenek meg, hanem gyermekeik ezen keresztül is kötődjenek a falujukhoz. A csoport régi- és jelenlegi tagjai ezért hagyományápolás egyéb területein is szívesen dolgoznak, hímzéssel, baba- és ruhakészítéssel, szövéssel, gyöngyfűzéssel is foglalkoznak.
A tánccsoport az elmúlt hetven év alatt számos fellépésen, megmérettetésen vett részt,j ártak már Németországban, Szicíliában, Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Horvátországban.
Az egyesület elnöke: Scultéty Erzsébet, művészeti vezető: Szabadi Mihály. Az együttest a Csurgó zenekar kíséri Siklósi Krisztián vezetésével.