Hírek

Énekelt versek, népdalok szólnak a „zenés játszótéren”

2019. május 23.   Hajnal Csilla  

Tizenöt éve énekel gyerekeknek, első lemeze, és azóta több másik is nekik, hozzájuk szól. Gyerekkoncertjein az énekelt versek mellett magyar, cigány és más népek népdalaival ismerteti meg az óvodás korosztályt. A Hetedhét Játékfesztivál szombati napján lép színpadra Szalóki Ági, akivel a játék, a játszani tudás fontosságáról is beszélgettünk.

– A babakoromban szüleimmel játszott ölbeli játékok, a kéz játékai, a cirógatók, mondókák, a kis mesék valami olyan bizalmat alakítottak ki bennem, aminek köszönhetően akkor is jól tudtam magam érezni, amikor ők nem voltak a közvetlen közelemben. Éles emlékeim vannak arról, hogy piciként is egyedül elfoglalom magam, játszom hosszasan – meséli az énekesnő, aki kicsi korától kezdve sokat hallgatott zenét, a Kaláka lemezeit például, miközben fakockákból épített palotát, vagy leporelló könyvekkel vette körül magát és a felismert képekről „mesélt”, babanyelven mondta a verseket.

Az építés sokáig megmaradt, a kockák mellé 5–6 évesen a kreativitást, a logikát fejlesztő apróbb Lego darabok is felsorakoztak, és persze megérkeztek a babák is. Valami rejtélyes oknál fogva az összes babát Zsuzsinak nevezte el – emlékszik vissza Ági. Egy volt csak, aki a sorozathős Sandokan szerelme után a Mariann nevet kapta. A kedvenc Zsuzsibaba, ami máig megvan, egy négerbaba, a legelső játék pedig egy színes, csíkos hasú, szövetből készült kiskutya volt, Barátocska – őt szintén mai napig őrzi az énekesnő, aki testvérével együtt „kuckózott” és sokat bábozott is. Édesapjuk fából készített nekik paravánt, amelyen piros függönyök mögül bújtak elő a kedvenc mesék hősei.

– Egy gyereknek nem kell sok eszköz ahhoz, hogy játszani tudjon, elég, ha a fantáziáját használja. Azt gondolom, a játék olyan folyamat, amelyben akár a gyerek, akár a felnőtt valamiféle oldott állapotban, jó érzéssel tud benne lenni – aki pedig ezt a képességet el tudja sajátítani, aki jól tud játszani, az később sokféle tevékenységre, akár házimunkára, de a munkájára is át tudja vinni ezt. Ha engem kérdez, azt mondom: nekem a legjobb játékom a hivatásom. Az egész életünkben adott a lehetőség, hogy játsszunk, ezért is fontos, hogy akik szülővé lesznek, legyenek tisztában a játék értékével: nem a boltban legdrágábban kapható, legdivatosabb holmikat kell a gyerekek kezébe adni, sokkal fontosabb, hogy a játék milyen élményt, milyen tudást ad. És, hogy ne okozzunk csalódást, az is nagyon fontos, hogy milyen életkorban, mit adunk a kicsiknek.

 
Ez általában igaz mindenféle szórakozásra, így a zenére is – mondja az énekesnő, aki éppen ezért állított össze a gyerekkoncertek mellett egy kifejezetten babáknak szóló programot. A gyerekkoncertek „zenés játszóterén” a megzenésített versek, népdalfeldolgozások az óvodás korosztálynak szólnak: a kiváló zenészek alkotta hat fős zenekar a magyar mellett sok más nép zenei motívumait ötvöző dallamokkal, sok improvizációval varázsolja el a kicsiket, akiknek arra is van lehetőségük, hogy megmutassák, milyen kreatívak tudnak lenni a zenében. A babakoncert a 0–2 éves korosztályhoz szól – magyarázza Ági, a 35 perces műsorban rövid dalok, Weöres Sándor és Csoóri Sándor verseinek megzenésített változatai hangzanak el. Nem színpadon, hanem egy intimebb környezetben, ahol a zenekar is halkabban szól, egy olyan térben, ahol le lehet kucorodni, össze lehet bújni.

– Aki tud, azzal megpróbálunk tapsolni, van mondókázás, a végén a babák rázhatnak csörgőt is – de a hangsúly a zenehallgatáson van: babák, szülők és nagyszülők együtt hallgathatják és dúdolhatják a dalokat. A légkör szabad, de mindig nagyon bensőséges. Zenésztársaimmal együtt minden alkalommal a gyerekek iránti tisztelet és alázat vezérel mindannyiunkat, amikor a nekik szóló zenéről gondolkodunk, amikor nekik játszunk.

(Fotó: www.szalokiagi.hu)


 

,