Kánkán és karibi dallamok, Depeche Mode és AC/DC – volt bőven meglepetés a sorban hetedik Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztiválon, amely az idén is zajos sikert aratott. Ahogyan azt már az elmúlt években megszokhattuk, a Városház tér ismét megtelt, a közönség idén a székesfehérváriaké mellett szolnoki, tatai és budapesti katonák kiváló produkcióit élvezhette.
„Haragszom a felnőttekre, miattuk nem látok semmit a katonákból” – négyéves forma kisfiú méltatlankodott úgy térdmagasságban a Városház téri tömeg szélén pénteken délután, de aztán valaki felemelte, hogy a hangok mellett a látványt is élvezhesse kicsit. Az elmúlt években azt már megszokhattuk, hogy aki nem érkezik időben, az bizony csak pipiskedve élvezheti a produkciókat, amelyeket a Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztiválra hoznak az együttesek. Minden évben megéri sietni – és megéri pipiskedni is: a házigazda Székesfehérvár Helyőrség Zenekar mellett a vendégegyüttesek is mindig készülnek meglepetéssel. Az esemény társszervezői is készültek meglepetéssel: idén egy mobil lelátó is segített abban, hogy többen láthassák a produkciókat.
Idén a Szolnoki Légierő Zenekar tagjai azt is bizonyították a Városház téren, hogy nemcsak zenélni, de táncolni is kiválóan tudnak. Már az ír sztepptánc is elismerő tapsra késztette a hallgatóságot, de a kánkán koreográfia, amelynek a végén a közönség néhány hölgytagját is maguk közé invitálták a zenészek, hogy aztán még ölbe is kapják őket, hangos ovációval zárult. A Székesfehérvár Helyőrség Zenekar karmestere, Ruff Tamás őrnagy egy korábbi tévés beszélgetésben meglepetést ígért a közönségnek – a lánykérés és a dinnyeosztás után most egy AC/DC szám feldolgozásával és a Coco Loco zenekarral közösen előadott, vérpezsdítő, karibi hangulatú produkcióval nyűgözték le a rajongókat. Merthogy rajongók, rendszeresen visszajáró vendégek is vannak bőven a hallgatók, nézők között – legalábbis a beszélgetésekből ezt szűrtük le. Többeket is hallottunk a sok évvel korábbi fesztiválokról áradozni – ami, az idei produkciókat látva, egyáltalán nem meglepő. A Budapest és a Tata Helyőrségi Zenekar is emlékezetes produkciókkal lépett a közönsége elé – a jó hangulatú fesztiválnak még az időjárás is megkegyelmezett: a felhők ugyan időnként megjelentek a Városház tér fölött, de az eső végül nem érkezett meg, az összegyűlt sokaság zavartalanul élvezhette a négy zenekar mintegy száz kiváló muzsikusának játékát.
Fotó: Molnár Artúr (ÖKK) és Igari Balázs, videó: Göbölyös Imre és Igari Balázs
fókusz, Székesfehérvári Királyi Napok