A megye nagy szülötte, a Székesfehérvárhoz is sok szállal kötődő Vörösmarty Mihály állt a Királykúti esték sorozat csütörtöki, idei utolsó eseményének középpontjában. A legnagyobb magyar romantikus költőt Szörényi László Széchenyi-díjas irodalomtörténész hozta közelebb a Királykút Emlékház közönségéhez Vörösmarty születésnapjának előestéjén. A Vörösmarty Társasággal közösen rendezett est házigazdája Bakonyi István irodalomtörténész volt.

A Szózat költője, Vörösmarty Mihály 1800. december 1-én született szegény kisnemesi családba a mai Kápolnásnyéken. Előbb a székesfehérvári ciszterci, aztán a pesti piarista gimnáziumban tanult, majd elvégezte a bölcsészkart, 1824-ben pedig letette az ügyvédi vizsgát is. „Fejér megye székhelye büszke lehet író és költő fiaira. És elsősorban mégis Vörösmarty Mihályra büszke. Hiszen a Szózatköltő ebben a városban végezte középiskolai tanulmányait, itt írta azokat a klasszicista verseket, amelyekben még nem találjuk meg a nagy romantika fényes jegyeit, az alkotó képzelet vagy az organikus természetfelfogás lírai eredményeit” – írta az est házigazdája, Bakonyi István a Fehérvártól A vén cigányig című tanulmányában 2012-ben.

Szörényi László is fehérvári vonatkozással kezdte az estet: a magával hozott Vörösmarty-tanulmánykötetek közül elsőként az 1975-ben Székesfehérváron, a Fejér Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya kiadásában megjelent Ragyognak tettei… című kötetet vette kézbe, és megosztotta annak kalandos történetét a hallgatósággal. A húsz tanulmányt felvonultató, ma már alapműként jegyzett kiadvány szerzőit és szerkesztőit röviddel a kötet megjelenése után feljelentették, a könyvet bezúzták, mindössze húsz példányt sikerült megmenteni belőle.

Vörösmarty hivatásának tekintette az irodalmat, a romantika teljes stilisztikai, verstani lehetőségeit kihasználta, a regényen kívül számtalan műfajban maradandót alkotott. Epikusként, drámaíróként és színikritikusként is nagy hatással volt a korára, de talán mégis lírikusként emlegetjük őt a legnagyobbak között. A Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, az Előszó vagy A vén cigány a versmondók kedvence ma is – az irodalomhoz értők A vén cigányt a modern magyar költészet első remekének tartják. Szörényi László arra is kitért, hogy ez a vers Latinovits Zoltán előadásában a legnagyobb hatású – korunk nagy vívmánya, hogy ez hangfelvételen a legnagyobb videómegosztón bárki számára elérhető.

Fotó: Lőrincz Miklós

fókusz, Királykút