Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla és III. Béla után idén az Árpád-ház egyik legismertebb, leghosszabb ideig uralkodó királya, az Aranybullát megfogalmazó II. András koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező Székesfehérváron. Az egykori koronázótemplom helyén felépített grandiózus szabadtéri színpadon augusztus 18-19-én mutatják be a Koronázási szertartásjátékot. Az előadásnak idén is szereplői lesznek a történelmi óriásbábok, statisztaként pedig határon túli gyerekek is bekapcsolódnak az előadásba.
Hatodik alkalommal rendeznek idén, augusztus 18-19-én Koronázási szertartásjátékot Székesfehérváron. A sorozat, amely 2013-ban kezdődött, Árpád-házi királyaink életét kelti életre liturgikus királylegenda formájában. A produkció helyszíne is jelképes, a nézők a Nemzeti Emlékhelyen, a magyar uralkodók egykori koronázó és temetkezési helyén láthatják a nagyszabású előadást, amelyről a Vörösmarty Színház előtt tartottak sajtótájékoztatót a szertartásjáték rendezője és közreműködői részvételével.
Székesfehérvár alpolgármestere, Brájer Éva a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Székesfehérvár városa – akárcsak mi, emberek – erőt tud meríteni a sikeres korszakaiból. Az egykori koronázóbazilikát már csak romjaiban láthatjuk, ezért a városvezetés 2010-ben kezdett el gondolkodni arról, hogy egyedülálló módon mutatja be a város dicső múltját. A színházzal és Szikora Jánossal közös munkában a legautentikusabb helyszínt választották ki a szertartásjátékra. A kezdeti nehézségek után az elmúlt évek igazolták, hogy valami megváltozott a városban, annak érzelmi viszonyulásában. Brájer Éva szeretettel invitált minden érdeklődőt az idei szertartásjátékra.
II. Andrással nem volt kegyes a történelem: könnyelmű, az ország javait és birtokait nyakló nélkül osztogató, gyöngekezű uralkodó képét hagyta ránk. II. Andrásnak ez az ábrázolása évszázadokon át makacsul tartotta magát. Csak a legutóbbi időben kezdik árnyaltabban látni őt és művét. Gyöngekezű uralkodó aligha lehetett, ha harminc éven át irányíthatta az országot. Ízig-vérig modern uralkodó volt, az újdonságok csigázták képzeletét. Az álmokhoz sok pénz kell, II. András gyakran került pénzszűkébe, megreformálta hát a gazdaság rendszerét, és a terményadókról egyre inkább áttért a pénzadókra. Öt gyermeke közül Béla IV. Béla néven követte őt a trónon, és lett a tatárjárás után a második honalapító. Erzsébet lányában az Árpád-ház negyedik szentjét tiszteli az egyház.
Az előadásban II. András személyét és uralkodását három fontos motívum határozza meg – mondta el a sajtótájékoztatón Szikora János, a Koronázási szertartásjáték rendezője. Az egyik ezek közül felesége, meráni Gertrúd meggyilkolása, a bűncselekmény, amely egész Európát sokkolta. A másik a közjogi értelemben egyedi és páratlan Aranybulla kiadása, ami a Magna Charta után az első igazi európai alkotmánynak nevezhető. A harmadik pedig, hogy ő volt Szent Erzsébet apja. E három fontos tematika képezi az idei szertartásjáték történetének gerincét – hangsúlyozta a Vörösmarty Színház igazgatója. Szikora János arról is szólt: idén is bennük van a törekvés, hogy a különböző látványeszközökkel felkeltsék a hajdani Nagyboldogasszony bazilika illúzióját. Újdonság, hogy idén első ízben kétpólusú lesz a játék, az oltár előtti téren a koronázás liturgiája játszódik, míg tőle távolabb Erzsébet élettörténetének mozzanatai jelennek meg.
A szertartásjáték idén az elmúlt évekből többszörösen visszatérő szereplőkkel és újként belépő színművészekkel valósul meg. A címszereplő, II. András szerepét Sághy Tamás, feleségét, a gyilkosság áldozatává lett merániai Gertrúdot Varga Gabriella alakítja. Árpád-házi Szent Erzsébet szerepében a fiatal Osváth Judit lép majd színpadra. A koronázó érseket Körtvélyessy Zsolt formálja meg, és Mihályi Győző lesz a nagy ívű történet narrátora. A sajtótájékoztatón a szereplők mindegyike kiemelte, nagy megtiszteltetés a Nemzeti Emlékhelyen játszani, ami rendkívül különleges, misztikus helyszín. A dramaturg Matuz János, a koreográfus Horváth Csaba. Az előadás díszlettervezője Szendrényi Éva, a jelmezeket Kovács Yvette Alida tervezte. A zenét idén Szirtes Edina Mókus komponálja.
Matuz János az újdonságokról szólt. Elmondta, hogy meghirdettek egy rajzpályázatot általános és középiskolások számára a Kárpát-medencében a Szent Erzsébethez kötődő legendákkal kapcsolatban. A pályaművekből egy óriás kódexet hoznak létre augusztusban. A Rákóczi Szövetséggel történő együttműködés eredményeként idén létrehoznak egy történelmi tábort, amelyben hatvan határon túli fiatal II. Andrással és korával foglalkozik, az előadásban pedig ők lesznek a színpadi játék statisztái: a diákok így a történelmi tudásukat átélve szereplőivé válnak a történetnek. Újdonság továbbá, hogy az idei szertartásjáték majdnem egy órával korábban kezdődik: a közönség részese lehet annak a királyi felvonulásnak, amely a koronázótemplomba tart, II. András és felesége, merániai Gertrúd az udvartartás kíséretében vonulnak a bazilikába, majd kezdetét veszi a szertartás.
Az előadásokat két alkalommal, 2018. augusztus 18-án és 19-én 21.00 órától láthatja a közönség Székesfehérváron, a Nemzeti Emlékhelyen.
A Koronázási Szertartásjátékra már lehet jegyet vásárolni. Online jegyvásárlásra a www.koronazas.hu oldalon keresztül van lehetőség, Székesfehérváron személyesen a Vörösmarty Színház Jegyirodájában, a Városház téri jegyárusító pavilonban és a Tourinform irodában (Hiemer-ház) válthatóak belépők.
A különleges szabadtéri előadásra ellátogatók bekapcsolódhatnak a Székesfehérvári Királyi Napok programjaiba is, augusztus 17–19. között igazi középkori hangulatú forgatag részesei lehetnek a Székesfehérvár belvárosában zajló Koronázási Ünnepi Játékokon. Esténként a Ciszter-templom és a Rendház homlokzatán II. András életének legfőbb mozzanatait láthatjuk történelmi képregényként, a Fő utcán pedig az Árpád-házi uralkodókat és családtagjaikat megszemélyesítő, immár 19, közel öt méter magas óriásbábbal találkozhatunk.
Hajnal Csilla, Matuz János és Havasi Tímea (ÖKK)
Fotó: Simon Erika (ÖKK) és Lőrincz Miklós
Koronázási szertartásjáték, Székesfehérvári Királyi Napok
