„Dunán innen, Dunán túl” – Népművészeti Fesztivál

2019. július 5.   Fehérvári Programszervező Kft.  

Mikor:
2019. augusztus 20., kedd, 10:00 – 17:00
2019-08-20T10:00:00+02:00
2019-08-20T17:00:00+02:00
Hol:
Belváros
Székesfehérvár
Belváros
Költség:
Ingyenes

Immár hagyomány, hogy a Székesfehérvári Királyi Napok programjában a Népművészeti Fesztivál is helyet kap. Az idei fesztiválon Vas megye, Rábaköz, Sárköz, Galga mente és a Balaton-felvidék tájegységeinek hagyományait, szokásait, gyermekjátékait, népi sportjátékait, viseleteit, dalait, táncait, meséit ismerhetik meg az érdeklődők. Öt táncegyüttes érkezik Székesfehérvárra, a csoportok a közönség bevonásával zajló interaktív programjaik után a színpadon is bemutatkoznak.

A Városház téren a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület, a Fehérvári Kézművesek Egyesülete és a Magyarországi Alkotóművészek Közép- és Nyugat-Dunántúli Regionális Társasága (M-ART) kézművesei tartanak bemutatókat, és az érdeklődők maguk is próbálhatják a nemezelést, a fafaragást, a gyékényfonást, a varrást, a hímzést, a szövést, a gyöngyfűzést, a csipkeverést, a mézeskalács-díszítést, a gyöngyszövést és a csuhézást.

 

10.00–16.00 Vásári forgatag – interaktív program (a Belváros több pontján)

10.00–12.00 Tördemic Néptáncegyüttes, Badacsonytördemic (Országzászló tér)
11.00–13.00 Veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes (Országalma)
12.00–14.00 Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes (Szent István-emlékjel)
13.00–15.00 Énekes Lenke Hagyományőrző Egyesület, Vitnyéd (Országzászló tér)
14.00–16.00 Bogár István Hagyományőrző Egyesület, Őcsény (Országalma)

 

12.30–17.00 Színpadi programok (Mátyás király-emlékmű)

12.30–13.00 Tördemic Néptáncegyüttes, Badacsonytördemic (Balaton-felvidék)
13.30–14.00 Veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes (Galga mente)
14.30–15.00 Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes (Vas megye)
15.30–16.00 Énekes Lenke Hagyományőrző Egyesület, Vitnyéd (Rábaköz)
16.30–17.00 Bogár István Hagyományőrző Egyesület, Őcsény (Sárköz)


Közreműködő együttesek

      

GENCSAPÁTI HAGYOMÁNYŐRZŐ NÉPTÁNCEGYÜTTES

A nagy múltú, többszörösen kiválóan minősült együttes – amely már a Gyöngyösbokréta mozgalomban is működött –, 1993-ban alakult újjá, azóta létezik folyamatosan a helyi Művelődési Ház és Könyvtár hagyományőrző, művészeti csoportjaként. A legfontosabb célkitűzésük a gencsi és a vasi táncos hagyomány megőrzése, színpadra állítása. Hagyományőrző csoportként legfontosabb feladatuknak tekintik a helyi és a vasi szokások felgyűjtését, feldolgozását, felelevenítését. A farsang, a húsvét, a pünkösd, a szüret és a karácsonyi ünnepkör szokásait életben tartják és be is mutatják. Színpadi műsoraik is mindig egy-egy szokás, ünnep köré állnak össze, így mutatták be koreográfiáikban a „Regrutázáshoz”, a helyi lakodalmi szokásokhoz, szüreti hagyományokhoz, vásárokhoz kapcsolódó szokásokat, vagy a helyi Ördögkő legendáját.

A csoport tagja a Muharay Elemér Népművészeti Szövetségnek és a Nyugat-Magyarországi Néptáncszövetségnek. Szinte minden esztendőben jelen vannak a Művészetek Völgye Muharay Udvar programjában és Országos Táncháztalálkozón is. Zakopanéban egy nemzetközi fesztiválon nyertek első díjat, 2015-ben a Csokonai Vitéz Mihály-díjjal ismerték el tevékenységüket. Az együttes színvonalas munkáját jelzi, hogy több táncosuk is Fülöp Ferenc-díjat kapott. Külföldön felléptek már Olaszországban, Törökországban, Szlovákiában, Németországban, Belgiumban, Horvátországban, tavaly Zakopanéban, ahova az 50 éves gorál fesztiválra egykori nyertesként kaptak meghívást és képviselték Magyarországot, valamint a régiót.

Az együttes művészeti vezetői: Györke Eszter és Molnár Péter, az együttes vezetője: Varga Albin. Kísérő zenekaruk a Boglya Népzenei Együttes, zenekarvezető: Földesi Jánosné.

 

ÉNEKES LENKE HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET, VITNYÉD

Az egyesület a falu egykori „mindenes kultúrosáról” kapta a nevét. Énekes Lenke évtizedekig tanított a faluban, Röpülj, páva kört, asszonykórust szervezett, színjátszókört és ifjúsági szakkört vezetett, újjá szervezte a tánccsoportot. Fáradhatatlan munkássága tiszteletére vette fel az egyesület a nevét 1996-ban.

Az egyesület fő célja kulturális tevékenység, a néptánc, mint művészeti tevékenység folytatása, a kulturális örökség és hagyományok őrzése; a magyarországi hagyományőrző mozgalom segítése a nyugat-dunántúli régióban; a rábaközi, de kiváltképpen a vitnyédi hagyományok, népszokások, néptánc és egyéb népművészeti tevékenységek megőrzése és folytatása. Büszkeségük a vitnyédi bölcsőcske, amely egy ritka népszokás: hét lány és egy fiú viszi el a Kisjézust a házakhoz. A szokást először Bartók Béla gyűjtötte, 1938-ban. A faluban élő szokásként elevenítik fel minden esztendőben.

Az egyesület feladatának tekinti, hogy a hagyományokat átadja a gyermekeknek, újratanítsa a régen ismert népszokásokat, népdalokat, játékokat. Néptánctáborokat, falurendezvényeket szerveznek, kottákat, hangfelvételeket gyűjtenek, néprajzi- és egyéb szakmai anyagok kiadását támogatja. Gyűjtőutakat szerveznek még élő adatközlők felkutatására. Fontosnak tartják a magyarországi és határon túli magyar nyelvterületek és táncdialektusok megismertetését tanítványaikkal. Szakmai munkájuk hátterét Énekes Lenke gyűjtései és szellemi hagyatéka biztosítja. Művészeti vezető: Zsámboki László

 

TÖRDEMIC NÉPTÁNCEGYÜTTES

Az együttes 2009 novemberében alakult, mindössze 6-7 taggal, Badacsonytördemic és környékén élő, népi kultúra iránt érdeklődő lelkes fiatalok részvételével. 2011-ben indították el az utánpótlás csoportot, ezzel lehetőséget adva a gyerekek számára, hogy egész kis kortól sajátíthassák el népi játékokkal, népdalokkal színesítve a magyar néptánc alapjait. A legkisebbek a Barkócások, akik nagyobb óvodások és javarészt első, második osztályos iskolások. Ők nagyjából 30-an táncolnak együtt. A középső csoport a Kukonyák, ők 3–6. osztályos diákok, szintén mintegy harminc tagból áll a csoport. A felnőtt csoport jelenleg körülbelül 18 fővel működik.

A táncegyüttes célja a tagok minél magasabb szintű szakmai fejlesztése mellett a népszokások hiteles bemutatása, megismertetése, továbbadása a felnövekvő generációk számára. Az együttes különösen szívügyének érzi a helyi (zalai és balaton-felvidéki) tradíciók, szokások, dalok és táncok felgyűjtését és bemutatását.

Művészeti vezetők: Szabó Csaba néptánc-pedagógus, a Népművészet Ifjú Mestere, Fülöp Ferenc-díjas táncos) és Farkas Mónika (Bakony Virága Szólótáncverseny Szólótáncosa díj, Badacsonytomaj Közművelődéséért cím kitüntetettje)

 

VERESEGYHÁZI HAGYOMÁNYŐRZŐ NÉPI EGYÜTTES

Az együttes a több mint 40 éve letett alapokon 1990-ben alakult újjá, amelynek a csoport magvát alkotó házaspárok mellett hagyományápoló idősebb asszonyok, valamint unokáik is tagjai. Az együttes kizárólag a régi Veresegyház családi, világi és a valláshoz kötődő népszokásait dolgozza föl és állítja színpadra. A koreográfiákban elhangzó dalok és a bemutatott táncok szintén csak a régi falu hagyományaiból táplálkoznak.

A színpadra állított műsorszámok az évnek szinte minden fontosabb emberi és vallási népszokását bemutatják: Szentcsalád-járás és betlehemezés, István napi köszöntés a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódik, a tavaszt a Májusfaaállítás című koreográfia idézi fel. A nyár ciklusához köthető a legtöbb mulatság, ezekhez kapcsolódva mutatja be az együttes Veresegyház táncait, a verbunkot és karikázót, valamint a lassú és friss csárdást és a lakodalmakban táncolt marsot. Az őszt idézi a Regrutasorozó, amely a régi bevonulási szokásokat dolgozta fel, valamint a Legyél a mi lányunk! című koreográfia, ami a hagyományos lakodalmat mutatja be.

A Veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes tagjai nemcsak a népszokásokat, dalokat, táncokat gyűjtötték és állították színpadra, hanem a régi, akár 150 évre visszamenő jellegű viseleteket is összegyűjtötték, rekonstruálták.

A magyarországi bemutatókon, műsorokon kívül a Veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes számos külföldi fellépésen, turnén vett részt Szlovákiában, Erdélyben, Németországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Csehországban, Bulgáriában, Montenegróban és Szlovéniában. Észtországban a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége küldöttjeként, egyedüliként képviselte Magyarországot a Baltikumi Nemzetközi Folklórfesztiválon.

Művészeti vezető: Tóth Judit koreográfus, néptáncpedagógus, együttesvezetők: Hibó Józsefné, Fekete Ferencné

 

BOGÁR ISTVÁN HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET, ŐCSÉNY

A Bogár István Hagyományőrző Egyesület 1931-ben alakult, azóta több évtizedes, többé-kevésbé összefüggő múltra tekint vissza. 1993-ban vált egyesületté, majd 1998-ban felvette a faluban született hagyományokat őrző, továbbadó Bogár István néptanító nevét.

Az egyesület két csoportból áll, a felnőtt és a gyermek-utánpótlás csoportból. Taglétszáma változó, jelenleg 50 fő, korosztálya 6-70 év közötti. Az egyesület célja: szűkebb környezete, Sárköz népi hagyományainak megőrzése, ápolása, bemutatása. A sárközi szokások, hagyományok adnak témát az együttes táncaihoz. A Sárközi Lakodalom az egész Sárközt átfogó rendezvénysorozat, amelyet minden évben más sárközi településen rendeznek meg, ahogyan a Szüreti Szőlőőrzési Mulatságot. Őcsényben a gyermekek születése utáni keresztelőnek, a „poszetnek” hagyományát is színpadra viszik.

A sárköziek büszkék gyönyörű viseletükre, csillogókkal gazdagon díszített ruháikra, mely az egykori jómód szintjét is jelzi. Több generáción keresztül is őrzik, viselik a ruhákat.

Az egyesület műsorai közül néhány: Őcsényi lakodalom, Szüreti képek, Üveges tánc, Kónyi verbunk, Sárközi táncok, Kanásztánc, Keresztelő Őcsényben, Sárközi karikázó. Az együttes hagyományőrző táncai mellett különböző báli táncok előadására is vállalkozik. A településen több kiemelkedő személyiség élt és tevékenykedett, akiknek szakmailag sokat köszönhet a csoport.

Az őcsényieknek fontos, hogy a hagyományok ne szűnjenek meg, hanem gyermekeik ezen keresztül is kötődjenek a falujukhoz. A csoport régi- és jelenlegi tagjai ezért hagyományápolás egyéb területein is szívesen dolgoznak, hímzéssel, baba- és ruhakészítéssel, szövéssel, gyöngyfűzéssel is foglalkoznak.

A tánccsoport az elmúlt hetven év alatt számos fellépésen, megmérettetésen vett részt,j ártak már Németországban, Szicíliában, Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Horvátországban.

Az egyesület elnöke: Scultéty Erzsébet, művészeti vezető: Szabadi Mihály. Az együttest a Csurgó zenekar kíséri Siklósi Krisztián vezetésével.