Középkori élő sakk: A jeruzsálemi

2022. április 22.   SZKKK  

Mikor:
2022. augusztus 21., vasárnap @ 13:00 – 14:00 Europe/Budapest Időzóna
2022-08-21T13:00:00+02:00
2022-08-21T14:00:00+02:00
Hol:
Széphő Zrt. tanácsterme
Székesfehérvár
Honvéd utca 1.
Költség:
Ingyenes

Változás: a középkori élő sakk 10 órára hirdetett előadása elmarad, a 13 órai előadást a Széphő Zrt. tanácstermében (Honvéd utca 1.) tartjuk meg, a helyszín létszámkorlátja 60 fő.

A Koronázási Ünnepi Játékokon újra összecsap a világos és a sötét sereg: augusztus 21-én, vasárnap 13 órakor a Széphő Zrt. tanácstermében a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium diákjai száz négyzetméteres sakktáblán mutatják be élő sakkjátszma formájában II. András keresztes hadjáratát.

Jeruzsálem Krisztus feltámadásának színhelye, a legfontosabb keresztény zarándokhely. A XI. században muszlimok jelentek meg a térségben, Jeruzsálem hol keresztény, hol muszlim kézre került. 1187-ben a muszlimok újra elfoglalták Jeruzsálemet. A pápa újabb keresztes háborút hirdetett, immár az ötödiket.

III. Béla király a halálos ágyán koronáját Imrére, a keresztes hadjáratra tett fogadalmának teljesítését pedig Imre öccsére, András hercegre ruházta, a hadjárathoz szükséges pénzzel egyetemben.

A király halála után a két fiú kilenc éven át tartó testvérháborúba bonyolódott, amely felemésztette András keresztes hadjáratra kapott örökségét. Kilencévnyi uralkodás után 1204-ben Imre király meghalt, majd néhány hónappal később erre a sorsra jutott pici fia, a csecsemőkorában megkoronázott III. László is. 1205-ben Fehérváron végül András fejére került a korona, aki egyre halogatta a hadjáratot. Trónra lépése után tíz évvel esküszegés miatt már az egyházi kiátkozás veszélye lebegett a feje fölött. Halogatásának végül nemzetközi jogi következménye lett: III. Ince pápa törvénybe foglaltatta, hogy a keresztes eskü apáról fiúra száll.

Végül 1217-ben, 22 évvel atyjának tett ígérete után II. András elszánta magát, és hadat gyűjtött. Kezdetét vette a magyar középkor legnagyobb szabású külhoni, és az Árpádok Szentföldre irányuló egyetlen hadi vállalkozása.

A székesfehérvári élő sakk harmadik bemutatója idén ezt a hihetetlen vállalkozást kíséri végig – nem egyetlen csatát mutat be, hanem a három csatából álló teljes hadjáratot meséli el sakklépésekbe foglalva. A szentföldi hadjáratban két szárazföldi ütközet mellett lezajlott egy átfogó várostrom is, ezért az érdeklődők a sakktáblán „függőleges csatákat” is láthatnak majd. Az idei előadás az Aranybulla-emlékév előtt tisztelegve kilép az élő sakk adta keretek közül, és szélesebb kontextusba ágyazza a tárgyalt hadi eseményt. Így II. András király kettős szereposztásban látható: a király személyiségjegyeit egy sakkjáték keretein túlmutatóan is kibonthatjuk, ezáltal személyesebbé téve Embert és Művét.

Az élő sakk előadásokon a tavaly először alkalmazott ledfalon idén Majoros Levente és alkotócsapata filmes és animációs technikák alkalmazásával komplex vizuális világot épít fel. Az előadásban vokális zenei megszólalásban is gyönyörködhetünk.

Az előadás szakmai-művészeti gerincét a már összeszokott alkotócsapat biztosítja: a középkori hadtörténész dr. Veszprémy László, a sakkszakértő Fehérvári István, a harcművészeti-koreográfiai instruktor Kellner László, a zenei vezető Cserta Balázs és az író-rendező Matuz János.

És akikért mindez történik – a legfontosabbak: a Vasvári Pál Gimnázium lelkes diákjai. Az ötödik keresztes hadjárat eseményeit 50 perces fergeteges, összművészeti előadásba sűrítve ők mesélik el, játsszák, vívják a Nemzeti Emlékhelyen.

 

Középkori élő sakk

II. András keresztes hadjárata

  

Világos sereg:

Barc fia Miklós (A-GYALOG): Dombi Maja

Andrássy nembéli Simon (B-GYALOG): Bokor Noémi

Dem nembéli Farkas fia Alba (C-GYALOG): Molnár-Bodó Regő

Palásthy fia Bors (D-GYALOG): Péter Ákos

Jean de Brienne, jeruzsálemi király (A-BÁSTYA): Lendvai Dániel

Hontpázmány nembéli Tamás fia Sebes (B-HUSZÁR): Bolhóy Dóra

Péter, győri püspök (C-FUTÓ): Egey Zoltán

II. András, magyar király / Angelosz János (KIRÁLY): Füzes Péter

Ampod fia, Dénes újvári ispán (VEZÉR): Kozma Kata Fanni

Melétei Thywald (F-FUTÓ): Berki Emili

Mojs, vasi ispán (G-HUSZÁR): Haag Blanka

Simon mester, johannita (H-BÁSTYA): Rácz Kata

Gallus fia „Hungarus”, ostrommérnök (E-GYALOG): Gergely Emma

Ják Belse, szerviens (F-GYALOG): Herke Júlia

Wachod fia László (G-GYALOG): Pausz Léna

Olper fia György (H-GYALOG): Ember Ivett

 

Sötét sereg:

Salhoub-Kevorkian, a türkmén buzogányos (A-GYALOG): Tóth Borbála

Hadid al-Wasiti, az erős, jat lándzsás (B-GYALOG): Fazekas Boglárka

Malak (C-GYALOG): Mali-Gáspár Tamara

Razam, az oroszlán, kardforgató (D-GYALOG): Belágyi Boglárka

al-Amidi, szír nemes (A-BÁSTYA): Búza Kinga

Saful Islam ibn al-Adil, az iszlám kardja (B-HUSZÁR): Alonso-Ibarra Emilio

Abi’l Azhar Sa’id, királyi ghulam harcos (C-FUTÓ): Pallagi Lilla

Al-Adil,  egyiptomi szultán (KIRÁLY): Forstner Benedek

Al-Hakkari, erődparancsnok (VEZÉR): Volter András

Mehedi Saleh, a beduin harcos (F-FUTÓ): Nagy Kornél

al-Hasan ibn Hamdün, agulani lovas (G-HUSZÁR): Tobak Lilla

Jusuf ibn Muhhamad, a végzet (H-BÁSTYA): Palánkai Szonja

Zaman ibn Jaffar (E-GYALOG): Sümegi Richárd

Baragsen, a tuareg (F-GYALOG): Tolvaj-Sulyok Vince

Abu Fadal/Zywa, ragyogó (G-GYALOG): Simon Kimberli

Yedder, a marokkói túlélő (H-GYALOG): Lelkes Máté

 

Mesélők:

Ibn al- Aszil, történetíró, vallási vezető, sötét mesélő: Hajdú Levente

Csák Ugrin, világos mesélő: Tóth Ádám

Anonymus mester, ludi magister: Tóth Ákos Zsombor

II. András a csata végén: Majoros Levente

  

A darab szereplői a Székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium diákjai

  
Vizuál:

Operatőr/vágó: Bencze Zoltán

Fények: Hanti Márton

Rendező: Majoros Levente

 
Hadtörténész szakértő: dr. Veszprémy László

Sakkszakértő: Fehérvári István

Harcművészeti-koreográfiai instruktor: Kellner László

Zenei vezető: Cserta Balázs

 

Írta és rendezte: Matuz János