A Vörösmarty Színház nagy sikerű Régimódi történet című előadásának jelmezeiből, jelmezterveiből és bútoraiból nyílt tárlat a magyar kultúra napja alkalmából a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ Fürdő sori épületében: a Szabó Magda családregényéből készült színműben látott korhű ruhákat, bútorokat most testközelből vehetik szemügyre a látogatók február 4-ig.
A Régimódi történetben Szabó Magda egy letűnt világot idéz meg hihetetlen élességgel és érzékletességgel, a kiegyezés korának, a millenniumi éveknek, majd a háborúba torkolló Ferenc József-i időknek szövevényes, ellentmondásos polgári és dzsentri világát, Debrecennek és környékének katolikus és protestáns társadalmát. Életre kelti felmenőit, mindenekelőtt anyját, a mostoha sorsú Jablonczay Lenkét, ezt a sokféle tehetséggel megáldott, minden szépre, jóra fogékony teremtést. Neki, ennek a rendkívüli, erős nőnek állít emléket különleges műfajú, egyszerre drámai és költői, sodró lendületű regényében, amely Az ajtó mellett legnépszerűbb, legtöbb nyelvre lefordított könyve, s amelyből a színpadi feldolgozás mellett nagy sikerű film is készült.
A Vörösmarty Színház 2018-ban szintén nagy sikerrel mutatta be a regény színpadi változatát Tasnádi Csaba rendezésében, Varga Mária, Ballér Bianka, Kuna Károly, Lábodi Ádám, Varga Lili és Kerkay Rita főszereplésével; a jelmezeket Varjas Zsófia, a díszletet Safranek Zita tervezte.
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből nemcsak az alkotásban szemléletét formáló gyermekkori hatásokról kaphatunk képet, hanem érzékletesen, kordokumentumként is hitelesen számol be a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Hosszú évek kitartó munkájával rokonok elbeszéléséből, anyakönyvi kivonatokból, naplójegyzetekből, levéltári dokumentumokból, háztartási könyvekből, fényképalbumokból és saját gyermekkori emlékeiből szedegette össze a múlt mozaikdarabkáit, hogy megírja az Anselmus és Jablonczay família több nemzedékének krónikáját, a nagy magyar családregényt.
A darab jelmezeiből, jelmezterveiből és bútoraiból rendezett kiállítás február 4-ig látogatható az SZKKK Fürdő sori épületében.
