Kánkán és karibi dallamok, Depeche Mode és AC/DC – volt bőven meglepetés a sorban hetedik Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztiválon, amely az idén is zajos sikert aratott. Ahogyan azt már az elmúlt években megszokhattuk, a Városház tér ismét megtelt, a közönség idén a székesfehérváriaké mellett szolnoki, tatai és budapesti katonák kiváló produkcióit élvezhette.

A néptáncfesztivál esti színpadi bemutatói mellett délelőttönként a királyi játéktér, délután térzene várja a belvárosban járókat, a Táncházban pedig gyerekjátszót tartanak a külföldi együttesek – valamelyik napszakban biztosan belefutunk valahol a táncosokba, és ennek – úgy láttuk hétfőn is – mindenki örül.

Nyolc ország: Brazília, Kanada, Kolumbia, Indonézia, Macedónia, Szlovákia, Tajvan és Törökország táncosainak, no és a házigazda Alba Regia Táncegyüttesnek tapsolt vasárnap este a fehérvári közönség a XXIV. Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál nyitó gáláján, de a közönség szívét már az ezt megelőző hagyományos felvonuláson elrabolták a csoportok. A következő napokban, augusztus 15-ig a Malom utcai Táncházban a folkesteken és a Zichy-színpadon is láthatjuk majd az együtteseket.

Az idén koronázandó király, IV. Béla alakját, uralkodásának fontos pillanatait idézte a Városház téri közönség elé a Székesfehérvári Királyi Napok nyitánya. A Matuz János rendezte, zenével és tánccal kísért dramatikus történelmi játék csúcspontján a Székesfehérvári Balett Színház és az Alba Regia Táncegyesület táncosai „vívták meg” a muhi csatát. Egerházi Attila és Majoros Róbert kiváló koreográfiája elismerő tapsra késztette a nézőket, akik a produkció után látványos fényshow részesei is lehettek.

A Fehérvár TV szerdai Art Café című magazinműsorában  Látrányi Viktória műsorvezető a Székesfehérvári Királyi Napok megnyitóját rendező Matuz Jánost, a Fehérvári Programszervező Kft. művészeti intendánsát, a szertartásjáték két szereplőjét, Varga Lili és Sághy Tamás színművészeket kérdezte. A beszélgetés második felében a Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar karmestere, Ruff Tamás őrnagy a VII. Fricsay Richárd Katonazenekari Fesztiválról beszélt.

Az Art Café keddi élő adásában Juhász Zsófia, az Alba Regia Táncegyesület elnöke, Majoros Róbert művészeti vezető, Cser-Palkovics András polgármester, Lábodi Ádám és Mihályi Győző színművészek, valamint Egerházi Attila, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója volt Látrányi Viktória szerkesztő-műsorvezető beszélgetőtársa. A téma most is a pénteken kezdődő Székesfehérvári Királyi Napok programja volt.

Art Café címmel láthattak műsort hétfő este a Fehérvár TV nézői, amelyben Látrányi Viktória szerkesztő-műsorvezető a Koronázási szertartásjáték rendezőjét, Szikora Jánost, a Vörösmarty Színház igazgatóját, Kubik Annát, a darabban IV. Béla feleségét, Laszkarisz Máriát alakító színésznőt és Szirtes Edina Mókus zeneszerzőt kérdezte. Az élő adás vendége volt Benkő-Igaz Krisztina, a Fehérvári Programszervező Kft. szakmai vezetője, aki a pénteken kezdődő Székesfehérvári Királyi Napok programjairól beszélt.

Az idei Székesfehérvári Királyi Napok előtti utolsó felvonulásukat tartották ma a királyi óriásbábok, szokás szerint népes „udvartartás” kíséretében: a Fő utca egész hosszában sokan várták a királyi sétát, amelynek résztvevői ezúttal a tavalyi Koronázási szertartásjáték főszereplői, II. András és lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet voltak, és elkísérte őket II. András édesapja, III. Béla óriásbábja is.

Az utolsó júliusi hétvégén nagyapa és unokája, II. (Vak) Béla és III. Béla mellett utóbbi szépséges felesége, Antiochiai Anna vonult végig a belvároson a hűséges „alattvalók” kíséretében. Az óriásbábok vezette menet most is megtöltötte a Fő utcát, a hagyományőrzők bemutatója nagy sikert aratott. A közönség a felvonulás után a Koronázási szertartásjátékok két korábbi szereplőjével, Trokán Péterrel és Körtvélyessy Zsolttal is találkozhatott, a két színművész élményeiről mesélt.

Színpompás, látványos megnyitóval kezdődik augusztus 9-én, pénteken 20.30-kor a Székesfehérvári Királyi Napok tizenkét napos rendezvénysorozata. Az idei évben IV. Béla király koronázása áll az ünnepi események középpontjában: a tatárjárást követően rá hárult az elnéptelenedett ország újjáépítésének feladata, ezért a hálás utókor a „második honalapító” nevet adta neki. Az ő fordulatokban gazdag életének néhány eseménye elevenedik meg a megnyitó színpadán szóban, képben, táncban.